Munkaerőhiány, dráguló alapanyagok. Két ok, ami miatt drágulnak a temetések Magyarországon, írja a cikkében a Világgazdaság.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a koposrós temetések átlagára 284 ezer forintról 289 ezer forint fölé, a hamvasztásos gyászszertartásoké pedig 203 ezerről 209 ezer forintra emelkedett. Éves szinten még szembetűnőbb a változás: előbbi szolgáltatásért több mint 8, utóbbiért csaknem 11 százalékkal kell többet fizetni.
A Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének elnöke a lapnak elmondta, csak a fa világpiaci ára háromszorosára nőtt, és az alapanyagot a hamvasztásoknál is kötelező használni. Palkovics Katalin hozzátetette: ez az emelkedés még nem jelent meg a hazai árakban, így év végéig további növekedésre kell készülni.
Nemcsak a járvány éreztette a hatását a szektorban; nincs utánpótlás, egyre kevesebben állnak sírásónak. Közben a pandémia alatt egyre több lett a munka, de a védőfelszerelésekre és a fertőtlenítésre is sokat kellett költeni a szolgáltatóknak. Palkovics Katalin úgy fogalmazott: „Sok kolléga így is elkapta a koronavírust, ám nagyon büszke vagyok a szakmára, hiszen nagyon sokat segítettük egymást, csendben végeztük a munkánkat.”
A kormány egyelőre nem vezette be a szociális temetkezést, amelynek ötlete 2013-ban vetődött fel először. Ennek lényege az lett volna, hogy bizonyos dolgokat maguk a gyászolók végeznének el, például a holttest mosdatását, öltöztetését, a koporsó vagy az urna szállítását, az állam pedig hűtést és a hamvasztást vállalta volna. Palkovics Katalin szerint két szempontból sem lenne jó ez a megoldás. Egyrészt a hozzátartozók általában nincsenek abban a lelki állapotban, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, és a sírásának is megvannak a szabályai, amelyeket csak a szakemberek ismernek.
A kabinet a 2022-es költségvetést megalapozó törvénytervezetben egy paragrafussal 2024-re tolta ki a szociális temetkezés bevezetését.
