Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A parlagfű elleni védekezésre hívja fel a lakosság figyelmét hirdetményben a Paksi Polgármesteri Hivatal. Törvényi kötelezettség a parlagfű-mentesítés, amelynek a leghatékonyabb módja a többszöri kaszálás.

Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni az ingatlan gyomtól, gaztól, szeméttől, vadon élő bokroktól vagy allergiát okozó gyomnövényektől való megtisztításáról, a zöldfelületek kaszálásáról, függetlenül attól, hogy az ingatlan beépített vagy sem.

Legegyszerűbben védekezni kaszálással lehet

A parlagfű legintenzívebb növekedési időszaka július, a virágpor legnagyobb tömegben július végén és augusztusban szóródik, ezért az ingatlantulajdonosoknak a parlagfű elleni védekezést június 30-ig végre kell hajtaniuk, azt követően pedig a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését folyamatosan meg kell akadályozniuk a vegetációs időszak végéig. A védekezés legcélszerűbb módja a havonta legalább 2-3 alkalommal történő kaszálás. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az egész szezonban folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását. A parlagfű veszélyes gyomnak tekinthető, ezért kötelező az ellene való védekezés.

Létezik egy úgynevezett kényszerkaszálás

A közegészségügyi problémákat okozó gyomnövényeket, különösen a parlagfűvet az ingatlanukhoz tartozó területeken saját és a lakosság egészségének érdekében szíveskedjenek irtani az ingatlan tulajdonosok, írják a közleményben. Június 30-a után az ingatlan tulajdonosának, használójának ismerete hiányában is haladéktalanul el kell végeztetni a közérdekű hatósági védekezést (kényszervégrehajtás). A védekezés alkotmányos alapjogokat is érint, így a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait betartva a védekezés zárt ingatlanon, telephelyen is elvégezhető. A kényszerkaszálás teljes költségét a föld használója, tulajdonosa köteles megtéríteni, amely a helyi feltételektől függően több tízezer forint is lehet hektáronként. A megtérítendő költség nem azonos a növényvédelmi bírsággal, amit 15 és 5 millió forint összegben az eljárás költségén felül szabnak ki. A költségek meg nem fizetése esetén azok – az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvény szerint – adók módjára behajthatók.