Szervác, Pongrác, Bonifác valamint Orbán. Így, együtt emlegetik őket a népi kalendáriumok.
A hosszú évekre nyúló népi tapasztalatok szerint a várható májusi fagyok miatt a kényesebb növények palántáit – uborkát, paradicsomot, babot – csak a fagyosszentek után ültették ki a szabadba.
Egy topolyai népi magyarázat szerint
„Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok"
Ezért haragasznak ránk, emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket.
Figyeld az időjárást
A fagyosszentek időszakának számos időjósláshoz kötődő vonatkozása van. Úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Több vidéken is azt tartották, hogy ha az időjárás felhőtlen, akkor jó bortermés lesz.
A magyar hagyományok Pongrác, Szervác és Bonifác napját illetve a Zsófia napot tartják veszélyes időszaknak. Mivel ilyenkor lecsökken a hőmérséklet, csakis olyan növényeket ültettek el, amelyeknek nem árt a hideg.
S visszatérve a borra! A szekszárdi borvidéken különösen fontos a megfelelő, legoptimálisabb hőmérséklet. Mert a legszebb borok palackba zárva, hosszú ideig őrzik az Isteni nedű zamatát.
