Azt gondolom nem meglepő, hogy még mindig a közép- és kelet európai régió az óracsalások melegágya, az egyik legfrissebb felmérésből, amit a CarVertical készített kiderül, hogy Magyarország a lista 8. helyén áll.
A legrosszabb helyzetben továbbra is a balkán van, Lettország áll az első helyen, ahol az ellenőrzött járművek több mint 24%-a mutatta a kilométeróra manipulálásának jeleit. Észtország és Litvánia nem sokkal marad le: a 3., illetve a 4. helyet foglalja el. Nem meglepő az sem, hogy rendesen pörögnek visszafele a kilométerek Romániában, Ukrajnában és Oroszországban.
A probléma egyébként kevésbé elterjedt a gazdagabb nyugat-európai országokban, ahol az emberek hajlamosak újabb autókat vásárolni. Ezzel együtt még mindig elterjedtebb a csalás, mint azt a legtöbben gondolják.
Megéri még ezzel csalni?
A kérdés jogos, de még úgy tűnik hogy a kilométer-számláló visszatekerése még mindig nagy kárt okozó bűncselekmény: az Európai Bizottság adatai szerint mintegy 9,6 milliárd eurós kárt okoz évente.
Kelet-Európában sok használt autó Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia és Olaszország piacáról érkezik. A határokon átnyúlóan értékesített autók 30–50 százaléka hamis futásteljesítményű, és bár a gazdasági kárt nehéz kiszámítani, a mechanizmus meglehetősen egyszerű:
- ha visszatekert kilométerórájú autót vesz, akkor túlfizet (kb. 25%-kal),
- ezt követően még többet kell fizetnie a javításért, és végül
- a jövőben nagyon nehéz lesz eladni az autót.