Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Megközelítette a koronavírus-járvány előtti szintet az unióban végzett gazdasági tevékenység miatti üvegházhatású gázok kibocsátása 2021 harmadik negyedévében.
Az EU gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása júliustól szeptemberig 881 millió tonnát tett ki a jelentés szerint, ez hat százalékkal több az előző év azonos negyedévében mért adatokhoz képest. A növekedés nagyrészt a gazdasági fellendülés hatásának tudható be – írták.
A tavalyi év harmadik negyedévében a legtöbb üvegházhatású gáz kibocsátása a feldolgozóipar (a teljes kibocsátás 23 százaléka), a villamosenergia-ellátás (21 százalék), valamint a háztartások és a mezőgazdaság (mindkettő 14 százalék) számlájára írható.
A koronavírus-járványt megelőzően, 2019 harmadik negyedévében – mielőtt a járvány miatt számos gyárat zártak be és sok vállalkozás függesztette fel tevékenységét szerte a világon – az EU-ban mintegy 891 millió tonna károsanyagot bocsátottak ki. Az adatok szerint 2020 első negyedévében, amikor a koronavírus-fertőzések első hulláma jelentkezett Európában, az üvegházhatású gázok kibocsátása mintegy 740 millió tonnára zuhant – közölték.
Az uniós hivatal kiemelte, hogy 2021 harmadik negyedévében a kibocsátások leginkább Szlovéniában csökkentek, 2,6 százalékkal 2020 azonos negyedévéhez képest, míg Luxemburgban 2,3 százalékkal, Hollandiában 1,6 százalékkal volt kevesebb a kibocsátás. A legnagyobb kibocsátásnövekedést Bulgáriában (22,7 százalék), Lettországban (16,2 százalék) és Görögországban (13,1 százalék) jegyezték fel.
A 2020 és 2021 harmadik negyedéve közötti gazdasági fellendülés hatása ellenére az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának hosszú távú trendje az EU-ban folyamatos csökkenést mutat – tették hozzá.
Címlap Kép készítője: S., Balázs
Forrás: Digitális Képarchívum – http://dka.oszk.hu
