A homoki árvalányhaj lett az év vadvirága. A második helyen a kék szamárkenyér, míg harmadikon a kevéssé ismert pézsmahagyma végzett.
A hazai árvalányhajakat, még inkább a tollas szálkájú árvalányhajakat a legtöbben ismerik. Azt már inkább csak a szakmabeliek tudják, hogy Magyarországon összesen 6, ebbe a csoportba tartozó árvalányhaj-faj él. Ezek elkülönítésében a termés mérete és a rajta húzódó szőrsorok mintázata segít.
Az Év Vadvirága kezdeményezés fókuszában a hazánkban honos, ritka vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása áll.
A homoki árvalányhaj mint az alföldi homokpusztáink jellegzetes faja elsősorban a Duna-Tisza közén fordul elő, ahol sokfelé tájképileg is meghatározó, kisebb, elszigetelt előfordulásai azonban ismertek (voltak) más területeken is, köztük a Kisalföldön és a Nagykanizsa körüli homokpusztákon.
Kisebb állományai közül sok megsemmisült az utóbbi időben a különböző beruházások, emberi beavatkozások következtében.
Hasonlóképpen szűntek meg állományai a Homokháton is, ebben a régióban azonban arra is van példa, hogy korábban bolygatott területeken, felhagyott szántókon, autópályarézsűkön is nagy számban megjelenjen.
Az év vadvirága címet korábban elnyerte már többek között a leánykökörcsin, a kikeleti hóvirág és a szibériai nőszirom is.
(Fotó: mbt-biologia.hu)
