Pünkösd – húsvét és karácsony után – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. A húsvétot követő ötvenedik napon ünnepeljük, ez a keresztény egyház születésnapja. A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de vannak az ünneplésnek régebbi, pogány időkre nyúló hagyományai. Ilyen a pünkösdi király választás és királynéjárás. Ennek során főként ügyességi próbák alkalmával a legrátermettebb legény egy évre kapta meg a királyi címet. Sok helyen?pünkösdi királynét?választottak a falubéli kislányok közül. Ők házról-házra járták a falut.
„Bújj, bújj zöld ág…”
A magyar néphagyományban a természet megújulásának jelképe a zöldágazás.
Más néven a zöldág-hordás szokása. Pünkösdkor?frissen vágott zöld ágakat – többnyire nyírfaágat, gyümölcsfaágat, leggyakrabban bodzát?– tűztek a házakra, kerítésekre, hogy távol tartsák az ártó, gonosz szellemeket.
Pünkösd ünnepéhez udvarlással kapcsolatos szokások is fűződnek
Van, ahol a legények az ünnep hajnalán a kiválasztott lány ablakába pünkösdi rózsát tettek, máshol mátkatálat (kaláccsal és borral) küldtek a kiszemelt hölgynek. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza. Este pünkösdi bálokat tartottak.
A Zempléni-hegyvidék falvaiban ilyenkor állították a májusfát. Azokon a településeken, ahol ez a szokás május elején van jelen, ott ezeken a napokon döntötték ki.
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz
A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A pünkösdi harmatnak gyógyító-, varázsereje van. Van ahol harmatot szednek, amit a szembaj és szeplő ellen használtak orvosságként. A “pünkösdi eső ritkán hoz jót”.
(forrás: csalad.hu/fotó: illusztráció, pixabay.com)
