A vállalat rendszerei naponta milliárdnyi átverős hirdetést engednek át – miközben a szabályozók még mindig próbálják utolérni a technológiai óriást.
Kiderült, hogy a világ egyik legnagyobb technológiai vállalata, a Meta (a Facebook és az Instagram anyacége) évek óta hatalmas bevételeket termel olyan hirdetésekből, amelyekről tudja, hogy csalók futtatják őket. A cég belső dokumentumai szerint 2024 végén a teljes éves bevételének közel 10 százaléka, vagyis több mint 16 milliárd dollár származott tiltott vagy megtévesztő reklámokból – kriptós átverésektől kezdve hamis webshopokon át illegális gyógyszerekig.
Ez nem véletlen, nem is rendszerhiba. A Meta saját belső elemzései is elismerik: naponta 15 milliárd kockázatos, egyértelműen csalásgyanús hirdetés fut át a rendszerein. Ezeket nemcsak hogy nem szűrik ki hatékonyan, de a vállalat algoritmusai – a felhasználói viselkedés alapján – még gyakrabban is megmutatják azoknak, akik már egyszer kattintottak egy ilyenre. Aki tehát egyszer bedőlt, az a rendszer szemében „érdeklődő” lesz.
A dokumentumok arról is beszámolnak, hogy a Meta csak akkor tilt ki egy hirdetőt, ha a belső automaták legalább 95 százalékos bizonyossággal állítják, hogy csaló. Ha ennél bizonytalanabb a helyzet – de továbbra is gyanús –, akkor egyszerűen magasabb hirdetési díjat számolnak fel. Vagyis a rendszer lényegében büntetőárral engedélyezi a csalást, és ezzel még több pénzt keres rajta.
A vállalat vezetése tisztában van a helyzet súlyosságával. Egy 2025-ös stratégiai dokumentumban például az szerepel, hogy a Meta igyekszik ugyan csökkenteni a „szabálysértő bevételek” arányát, de a csaló hirdetésekből származó bevétel hirtelen visszaesése „negatívan befolyásolhatná az üzleti előrejelzéseket”. Egyszerűbben: ha kevesebb lenne a csalás, kevesebb lenne a profit is.
A szabályozás elmaradt, a kár óriási
A helyzet azért is abszurd, mert a Meta belső becslése szerint platformjai az összes sikeres amerikai online csalás egyharmadában érintettek. Egyes országokban – például Nagy-Britanniában – a pénzügyi csalások több mint felét a Meta felületein elkövetett átverésekhez kötik. A hatóságok vizsgálódnak ugyan, de a cég pontosan kiszámolta: a várható bírságok messze elmaradnak attól, amennyit a tiltott hirdetések hoznak.
Miközben a Meta dollármilliárdokat költ mesterséges intelligenciára és adatközpontokra, a csalások elleni rendszerei alig fejlődnek. A belső jelentések szerint a felhasználói bejelentések 96 százalékát egyszerűen figyelmen kívül hagyják vagy rosszul kezelik. Akár több száz panasz is kevés ahhoz, hogy egy feltört vagy hamis fiókot eltávolítsanak. Az algoritmus gyorsabb, mint az etika.
A társadalmi kár nem statisztika
A történet nem csak számokról szól. Az áldozatok valós emberek: idős felhasználók, akik kamu-befektetésekbe ölik a megtakarításaikat; tinédzserek, akiket zsarolnak; katonák, akiknek a nevét és arcát csalók használják fel kriptovaluta-átverésekhez. Ezek a csalások nem a sötét weben történnek – hanem a világ legnagyobb közösségi platformjain, amelyek nap mint nap hirdetik, hogy a „biztonság az első”.
A Meta közben a belső dokumentumok szerint bevételi korlátokat is szabott: a csaló hirdetők elleni fellépés nem okozhat a cégnek 0,15 százaléknál nagyobb bevételkiesést. Ez körülbelül 135 millió dollárt jelentett – miközben a cég évente több tízmilliárdot húz a reklámokból. Vagyis a biztonság és az etika szó szerint forintosítva lett, és a cég könyvelésében veszteségként szerepel.
A profit mindent visz
A Meta retorikája szerint elkötelezett a biztonság és a „platformintegritás” mellett. A belső anyagok viszont mást mutatnak: a vállalat csak ott lép fel, ahol szabályozói beavatkozástól tart. Ahol nem fenyeget azonnali bírság vagy politikai nyomás, ott inkább kivár.
Ez a hozzáállás nem csak a Metáról szól, hanem az egész digitális gazdaság egyik legnagyobb ellentmondásáról: a biztonság sosem lesz prioritás, ha a csalás jövedelmezőbb.
A Meta példája világosan mutatja, mi történik, ha a közösségi médiaóriások saját magukat szabályozzák: az áldozatok száma nő, a felelősség pedig elpárolog a szilíciumvölgyi prezentációkban.
A kérdés csak az, meddig nézzük még tétlenül, hogy a világ egyik leggazdagabb cége abból profitál, hogy hagyja a csalókat tombolni – a mi adatainkon, a mi bizalmunkon és a mi pénzünkön.
Forrás: Reuters
Borító: Pixabay
