A növényi alapú fehérjéket pártoló kampányolók, a Reboot Food tagjai úgy vélik, a károsanyag-kibocsátást oly módon lehetne csökkenteni, hogy a világ mezőgazdasági területeinek 75 százalékát beáldozzuk, szerintük ugyanis az állattenyésztés helyett a mikroorganizmusokra kellene fektetnünk a hangsúlyt.
A Reboot Food által készített tanulmány szerint az állattenyésztésből származó kibocsátás a bolygó üvegházhatású gázainak legalább 16,5 százalékát teszi ki, ezért szakértőik az étrendünkben szereplő állati fehérje csökkentésére szólítanak fel. Henry Dimbleby, az Egyesült Királyság élelmezésért felelős vezetője arra tett javaslatot, hogy az emberek fogyasszanak 30 százalékkal kevesebb állati fehérjét, a húst és a tejterméket pedig növényi eredetű fehérjékkel helyettesítsék.
Az Egyesült Királyságban található mezőgazdasági területek mintegy 85 százalékát legelőként használják az állatok számára, így a tanulmányban megfogalmazott kérések alapján szinte teljesen meg kellene szüntetni az állattenyésztést.
A COP27 is foglalkozik a témával
A COP27 klímacsúcson is tiltakoznak az aktivisták, s azzal érvelnek, hogy az állattenyésztés jelentős mértékben járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Mark Lynas klímaaktivista úgy fogalmazott, hogy a mainstream környezetvédelmi mozgalmak mezőgazdasági politikája semmit sem javít, sőt még ront is a helyzeten.
Úgy véli, a biogazdálkodás és a regeneratív gazdálkodási módszerek ösztönzik a mezőgazdasági terjeszkedést, éppen ezért az állattenyésztési ipar “álcájává váltak”, hangsúlyozva, hogy eljött az ideje, hogy az “értelmes környezetvédők” egyesüljenek az olyan kampányok mögött, melyek kevesebb kibocsátással járnak.
Igen sarkalatos ötlettel álltak elő a helyzet megoldására: az aktivisták szerint teljes mértékben fel kellene váltani az állattenyésztést egy precíziós erjesztés elnevezésű technológiával, melynek keretében élesztő és baktériumok segítségével állítanának elő fehérjét.
Közlésük szerint e technológiával biológiailag azonos állati fehérjéket lehetne előállítani tartályokban erjesztett, géntechnológiával módosított mikroorganizmusok segítségével – ezeket a gyárakat pedig nap-, szél- és atomenergiával működtetnék.
