A kutatást a Mastercard készítette, és a végeredmény szolgált néhány meglepetéssel. A felmérésből kiderült az is, kinek milyen hamar jön el a „hó vége”, azaz mennyi marad a számlán, tárcában. Ha marad egyáltalán…
Kezdjük az elején: a megkérdezettek 60 százaléka naponta fizet bankkártyával a boltokban, mindössze 4 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem használja a kis plasztikot. Aki viszont igen, havonta 11-12 alkalommal nyúl érte a kasszánál.
A bankkártyáról a kényelem 75 százaléknak, a gyorsaság 74 százaléknak jut eszébe, miközben a mobilfizetésnél ez az arány 39 és 44 százalék. A készpénz csak a harmadik lett a kényelem és a gyorsaság szempontjából. Azért a jó öreg „kápé” is behúzott magának egy első helyet: 57 százalék szerint a kereskedők szívesen fogadják, mint fizetési eszközt; itt a kártya 50 százalékos aránnyal a második lett.
A kutatás szerint a megkérdezettek 83 százaléka vásárolt valamit online az előző hat hónapban, ami 5 százalékpontos visszaesés a járvány alatti lezárások időszakához képest, és növekedés a tavalyi 81 százalékhoz képest. A fizetéseknél online vásárláskor is a kártya a legnépszerűbb opció: a vásárlók 65 százaléka fizet online bankkártyával, 49 százaléka az utánvétes kártyával, 45 százalék készpénzes utánvéttel.
Egyre bátrabban használjuk a bankkártyát külföldön is. A válaszadók 92 százaléka vitte magával és 74 százalékuk használta is a bankkártyáját az utazás során, ami 4 százalékos növekedés egy év alatt, öt éves viszonylatban pedig 13 százalékos.
A bolti azonnali átutalásokat ugyanakkor kevesen használják: a megkérdezettek 14 százaléka fizetett többször is így, és 9 százalék próbálta ki ezt a fizetési módot egyszer. A QR kódos fizetést a válaszadók 41 százaléka nem választaná a bolti fizetésnél, 27 százalék csak akkor, ha a kártyás fizetés nem lenne elérhető, 14 százalék pedig akkor, ha a kereskedőnek ez lenne a kérése.
Persze mindezt felülírja, ha már nincs mit költenünk, vagy alaposan meg kell fontolnunk a vásárlást. Nos, a dolog úgy áll, hogy kutatásban részt vevők 44 százaléka kijön a keresetéből, de a nagyobb kiadásokat át kell gondolnia; ez 5 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Közben pedig 3 százalékkal nőtt azok aránya (31 százalékra), akiknek a jövedelme épp csak elegendő a mindennapi életre, míg 4 százalékkal (11 százalékra) nőtt azoké, akik nem jönnek ki a havi keretükből.
Arra a kérdésre, hogy miként próbálnak a nehézségeken enyhíteni, a megkérdezettek 88 százaléka válaszolt azzal, hogy csak a legfontosabb kiadásokra költenek, 80 százalék kevesebbet áldoz szórakozásra, szabadidőre, illetve lemond az utazásról.
A fizetési szolgáltató megbízásából a kutatást a Free Association végezte a 18-65 év közötti, bankszámlával rendelkező városi lakosság körében; a kutatás reprezentatív, áll a közleményben.
