Cikkünk frissítése óta eltelt 7 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A közelmúltban ülésezett a Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság, ahol Fehérvári Tamás elnök megköszönte az elmúlt 11 évben nyújtott elkötelezett munkájukat.

9 településről érkezett 13 javaslat

Végül három érték lett a vármegyei értéktár része, mindegyik a kulturális örökségek számát növelik. A vármegyei értéktár ezzel a döntéssel jelenleg 482 értéket számlál. Ezen alkalommal döntöttek a kiemelt vármegyei értékekről és az érték-díjról is. Hogy mely értékek és közösség kapja meg idén az elismerést, az majd május 17-én, Madocsán, a Vár a megye rendezvényen fog kiderülni.

Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba

Lőrincz Etel textilművész munkássága

A bukovinai székely textilkultúrának nem csak művelője, de szakértője és oktatója is. 2005-ben jelent meg könyve Bukovinai székelyek festékes szőnyegei címmel. Az iskolarendszerű oktatásban is tevékenykedett, szőnyegszövő és takács hallgatókat oktatott, valamint sajátos nevelési igényű fiatalokat tanított szőni. Népművészet mestere címet kapott 2022-ben. Kép forrása:

Horváth Tibor kékfestő munkássága

Országosan is elismert kékfestő népi iparművész, a Népművészet Mestere, aki a mesterség elkötelezett híveként, kiemelkedő értékteremtő és értékőrző tevékenységének köszönhetően, jelentős szerepet vállal a hagyomány fennmaradásáért és egyre szélesebb körű megismertetéséért.

Madocsai lassú és friss csárdás

A község táncos és népszokásai, nyelve, hagyományai bár sok mindenben egyeznek a Kalocsai, a Tolnai-Sárköz és a Mezőföld falvaiban élőkével, mégis sajátos, archaikus jegyet hordanak magukon. Lakossága nagyon régi hagyományokat, különleges néprajzi jellegzetességeket őrzött meg, talán a területileg is zárt jellege, és a vallási különbözőség okán is. A Madocsai csárdás generációról generációra öröklődött, az idősebb táncosok, mint Boldog István ’Birkás’, Seregi István, Földesi János (népművészet mesterei) készséggel adták tovább tudásukat a következő nemzedéknek, és szívesen tanították a fiatalokat a hagyományos mozdulatok és a sajátos figurák elsajátítására. A madocsai csárdások legjellemzőbb vonása, hogy a lassú és gyors rész a zenekíséret és motívumkincs alapján élesen elhatárolódik egymástól.

(fotó: illusztráció, pixabay)