Egyetlen fotó is értékes adat lehet a kutatóknak a házimacskák vadászatáról, ezért a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Macskapréda Projektje arra hívja a lakosságot, hogy saját fényképes megfigyeléseivel segítsen feltérképezni, milyen vadon élő állatok kerülnek kapcsolatba a házimacskákkal. A projekt célja a hétköznapokban észlelt esetekből tudományosan értékelhető adatokat gyűjteni, miközben a kutatásba bárki bekapcsolódhat.
Egy fotó, a megfigyelés helye és ideje, valamint néhány mondat arról, mi történt, már értékes hozzájárulás.
A kijáró macskák vadászata többnyire észrevétlen marad, a gazdák gyakran csak akkor szembesülnek vele, amikor hazahoznak egy állatot. A nemzetközi kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a küszöbre kerülő zsákmány csak töredéke lehet annak, amit a macska valójában elejt.
→ Egy 66 vizsgálat eredményeit összegző ausztrál elemzés szerint egy kijáró, vadászó házimacska évente mintegy kétszáz gerinces állatot ejthet el. Az ausztrál házimacskák teljes éves zsákmányát több százmilliós nagyságrendűre becsülték; az elemzés szerint az elejtett állatoknak átlagosan csak mintegy 15 százaléka került haza.
→ Az Egyesült Államokban a szabadon mozgó macskák által évente elejtett madarak és emlősök számát már milliárdos nagyságrendűre becsülték.
Ezek a számok jól érzékeltetik, mekkora és milyen nehezen megfigyelhető jelenségről van szó. Ezért különösen értékesek lehetnek azok a megfigyelések, amelyekhez a kutatók egyébként nem férnének hozzá.
A közösségi tudomány, vagyis a citizen science lényege, hogy a kutatásba nem hivatásos kutatók is bekapcsolódhatnak: megfigyeléseket gyűjtenek, fényképeznek, adatokat osztanak meg, amelyeket később a kutatók ellenőriznek és elemeznek. Így sokkal nagyobb területről és hosszabb időszakból gyűlhet információ, mint amelyre egyetlen kutatócsoport terepi munkával képes lenne.
A projekt kutatói a lakosság bevonásával gyűjtenek adatokat a házimacskák által elejtett, megsebesített vagy hazahozott vadon élő állatokról.
A Magyarországra és a környező országokra, tágabban a Kárpát-medencére összpontosító kutatás emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és gerinctelenek megfigyeléseit egyaránt várja. Egy lefotózott zsákmányállat olyan faj jelenlétére is felhívhatja a figyelmet, amellyel egyébként ritkán találkozunk.
A zsákmányfajok azonosítása hosszabb távon a vadon élő állatok és a házimacskák közötti lehetséges fertőzési kapcsolatok kutatásához is támpontot adhat. A macskák ugyanis több olyan állatcsoporttal – például rágcsálókkal, madarakkal vagy denevérekkel – kerülhetnek közvetlen kapcsolatba, amelyek különböző kórokozók gazdái lehetnek.
A megfigyeléseket az iNaturalisten várják. A nemzetközi természetmegfigyelő oldal és mobilalkalmazás egyik előnye, hogy a feltöltőnek nem kell felismernie a zsákmányolt állatfajt: a közösség és a szakértők segíthetnek az azonosításban, a kutatók pedig a bizonytalan adatokat ennek megfelelően kezelik. → Ha lehetséges érdemes több képet készíteni a zsákmányról, és sokat segít néhány mondat a helyzetről, az apró részletek teszik igazán jól használhatóvá a megfigyelést.
- A részvételhez regisztrálni kell az iNaturalisten, majd csatlakozni a projekthez. A saját megfigyelésről készült fényképet a dátummal és a helyszínnel együtt kell feltölteni, röviden leírni a körülményeket, majd a megfigyelést hozzáadni a projekthez, vagy a megjegyzés mezőben feltüntetni, hogy Macskapréda Projekt.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a részvétel kedvéért senki ne engedje ki a macskáját, és ne ösztönözze vadászatra.
(Forrás: MTI / Illusztráció: Pixabay)
