Szergej Krikaljov egészen hihetetlen története majdnem egy évet ölel fel. A szovjet űrhajós 1991-ben ragadt a Mir-űrállomáson, miután újdonsult hazája, Oroszország egyszerűen nem tudta hazahozni.
Az asztronauta második látogatását 1991 májusában kezdte meg a Mir-űrállomáson. Krikaljov egy honfitársával és egy brit tudóssal érkezett az öthónaposra tervezett küldetésére, amely azonban végül kétszer ilyen hosszúra nyúlt el.
Elérkezett 1991 decembere, a Szovjetunió pedig felbomlott. A kazah származású Krikaljov pedig ezzel a Földön zajló történelmi és társadalmi eseménnyel magára maradt, ugyanis a hirtelen függetlenné váló Kazahsztán nem tudta őt visszahozni. A frissen alakult ország több kérdést is előrébb vett a listáján, mint az asztronauta visszahozatalát.
A legerősebb érv a gazdasági volt, mert így lehetővé vált számukra, hogy helyben erőforrásokat spóroljanak. Mondták, hogy ez nehéz nekem, és nem igazán tesz jót az egészségemnek. De most az ország olyan nehéz helyzetben van, hogy a megtakarítási lehetőség a legfontosabb
– idézi a mostmár 65 éves űrhajós.
Bajtársai hazajutottak, és bár neki is lehetett volna lehetősége, azzal veszélybe sodorta volna az állomásnak a fenntartását, így pedig inkább maradt.
Végül 1992. március 25-én érkezett vissza a Földre kazah és orosz tárgyalások után, orosz segítséggel: nem kevesebb mint 311 nap távollétet követően.
Ez a nem várt kihívás sem tud azonban eltántorítani szenvedélyétől. Egészen 2009-es visszavonulásáig többször is járt és tevékenykedett az űrben. Többek között ő volt Robert Cabana amerikai asztronauta mellett, aki elsőként léphetett a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére 2000-ben.
Szergej Krikaljov összesen 803 napot, 9 órát és 36 percig tartózkodott a világűrben. Ezt a sokáig tartott rekordot ugyan már 2015-ben megdöntötték, az űrhajós története megmarad az emlékezetekben és a mozivásznon is. 2017-ben Sergeo és Sergei címmel készült film a 10 hónapos kalandról.
