Egyes szakemberek gyanítják, hogy a háttérzaj folyamatos kiszűrése nem kívánt következményekkel járhat. Károsítják-e a hallásunkat a zajszűrő fejhallgatók? Néhány audiológus aggódni kezdet a fülünk egészségéért.
Manapság nagyra értékelik a fejhallgatókat vagy éppen a füleseket, mert elviselhetőbbé teszik az ingázást, és védelmet nyújtanak a mindennapi élet zajával szemben.
A zajszűrő fejhallgatók azonban vizsgálat alá kerültek, miután az audiológusok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a túlzott használat károsíthatja az emberek hallását.
Bár a technológiának egyértelmű előnyei vannak, nem utolsósorban abban, hogy segít az embereknek alacsonyabb hangerőn zenét hallgatni, egyes szakemberek viszont aggodalmukat fejezték ki, hogy a háttérzaj folyamatos kiszűrése nem kívánt következményekkel járhat.
Renee Almeida, az Imperial College egészségügyi NHS szervezet felnőtt audiológiai klinika vezetője azt tapasztalta, hogy megnőtt azoknak a felnőtteknek a száma, akik hallásproblémákkal fordulnak klinikájához, de csak azért, hogy a vizsgálatok azt sugallják, hogy hallásuk rendben van.
A probléma az agyukkal van, nem a fülükkel. Előfordulhat, hogy nem tudják meghatározni a hang forrását, vagy nehezen követik a beszélgetést a vonaton, egy bárban vagy egy étteremben.
Az hallásfeldolgozási zavarként (APD) ismert állapotot gyakran diagnosztizálják gyermekeknél, így a hasonló problémákkal küzdő felnőttek számának növekedése furcsának tűnt Almeidának. Megérzése szerint a zajszűrő fejhallgatók széles körű használata lehet a felelős.
„Az agy hozzászokott, hogy egyszerre több ezer különböző hanggal foglalkozzon, és mindig is képes volt kitalálni, hogy mi az, amire érdemes figyelni, és mi az, amire nem. Ha egy kutya ugat odakint, egy pillanat alatt felismerem, hogy az egy kutya, és igazából nem is érdekel” – mondja. „A zajszűréssel csak egyetlen hangforrást adsz az agyadnak, legyen az podcast vagy zene. Egyetlen forrás. Nincs semmi más, ami miatt aggódnia kellene az agyadnak.”
A klinika vezető szerint a zajszűrő fejhallgatók túlzott használata károsíthatja azt a fejlődési folyamatot, amely során a gyerekek megtanulnak hangokra figyelni.
Felnőttek esetében az agyuk lustává válhat, ahogy az izmok is gyengülhetnek testmozgás nélkül. Mindkét esetben, mondja, az embereknek nehézséget okozhat, hogy a körülöttük lévő zajból kiolvassák a beszédet.
Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a zajszűrő fejhallgatók APD-t okoznának.
Nincsenek megbízható adatok sem, amelyek a betegség előfordulásának növekedését mutatnák. Almeida azonban úgy véli, hogy a kérdés figyelmet érdemel. „Tanulmányokat mindenképpen el kell végezni” – mondja. „A kutatásnak a hosszan tartó használat hatásaira kell összpontosítania, különösen a fiataloknál.”
Az APD az iskoláskorú gyermekek körülbelül három-öt százalékát érinti. Összefüggésbe hozták az alacsony születési súllyal, de krónikus középfülgyulladással is.
Idősebb felnőtteknél a betegséget stroke vagy fejsérülés is kiválthatja. Sok esetben az ok soha nem tisztázott.
Dr. Cheryl Edwards, a bostoni gyermekkórház audiológusa szerint az APD-ben szenvedő gyermekek hallási nehézségekkel küzdhetnek a tantermekben, nehezen tudják meghatározni, honnan érkeznek a hangok, és nem veszik észre a nonverbális jelzéseket, például a szarkazmust jelző hangnemváltást.
Az olvasás és a helyesírás is nehézségbe ütközik a nem megfelelő hallásnál. „Tanulmányi problémákkal mindenképpen találkozunk” – mondja.
Azt azonban nehezebb megmondani, hogy az esetek száma növekszik-e. Edwards szerint az auditív feldolgozás régóta egy szakterület specialitása. És bár a beutalások száma a jobb tudatosságnak köszönhetően emelkedett, nincsenek megbízható adatok, amelyekhez bármilyen trendet lehetne mérni.
Harvey Dillon, a Manchesteri Egyetem hallástudományi professzora szerint kétségtelen, hogy a hallásélmény befolyásolja a „kívánt beszéd” és a háttérzaj elkülönítésének képességét. Azt mondja, hogy a gyerekek öt és tizennégy éves koruk között fejlődnek a térbeli jelzések használatában a hangforrások beazonosításához.
A hallott hangok megzavarása problémásabb lehet a gyermekeknek, mint a felnőttek számára.
Ha egy gyermeknek ötéves kora előtt ismételt fülgyulladása van, később nehezen tud az egyik irányból érkező hangokra koncentrálni, miközben a másikból érkezőket elnyomja.
Dillon szerint meglepő módon sokan nem érik utol magukat, miután a fertőzésük elmúlt. Ehelyett intenzív képzéssel kell elsajátítaniuk a készséget olyan alkalmazásokon, mint a Sound Storm vagy a Soundiverse .
A felnőtteknél ez másképp működik. Ha valaki egy hétig egyetlen füldugót visel, fokozatosan újra megtanulja, hogyan határozza meg a hangok forrását. Amikor a füldugót kiveszik, a képességük ismét romlik, de gyorsan visszaáll az előző szintre.
Dillon számára az az elképzelés, hogy a zajszűrő fejhallgatók okozhatják az APD-t, egy olyan hipotézis, amelyet még nem vizsgáltak.
„Tudomásom szerint nincs olyan kutatás, amely a zajszűrő fejhallgatók használata és a csökkent hallási feldolgozási képesség közötti összefüggést vizsgálná”
Dillon arra figyelmeztet, hogy a hangos zene károsíthatja a hallórendszer neuronjait anélkül, hogy befolyásolná a hallásvizsgálatok során mért küszöbértékeket. „Lehetséges, hogy a hangos zene hallgatása okozza a hallásfeldolgozási problémát, nem pedig a zajszűrési funkció” – mondja. „Ha így van, a zajszűrés jó funkció lehet, mivel lehetővé teszi, hogy a háttérzaj zavarása nélkül, alacsonyabb hangerőn hallgathassunk zenét.”
Dani Tomlin professzor, a Melbourne-i Egyetem audiológiai és beszédpatológiai tanszékének vezetője szerint azok az emberek, akik hosszabb ideig használnak zajszűrő fejhallgatót, nehezebben hallhatják a zenét, miután leveszik az eszközt a fülükről. De hozzáteszi, hogy „az előnyöket sem szabad figyelmen kívül hagyni” a neurodiverzális emberek érzékszervi bemeneteinek kezelése, valamint a podcastok és filmek repülőgépen és vonaton való hallgatásának megkönnyítése terén.
„A zajszűrő fejhallgatók elhagyását javasolva átfogóbb kutatásokra van szükségünk”
Almeida egyelőre csontvezetéses fejhallgatót (az ilyen eszközök a hallgató arccsontján keresztül továbbítják a hangot a fülbe) és hallástréninget javasol. Arra ösztönzi a pácienseket, hogy hallgassanak rádióban szóló beszélgetéseket, és jegyezzék fel a dalok szövegét, miközben szólnak.
Forrás: The Guardian
Borító: Pixabay
