2025 nem a bőség éveként vonul be a hazai mezőgazdaság történetébe. A gazdák idén két természeti csapással is szembesültek: tavasszal az áprilisi fagyok okoztak súlyos károkat a gyümölcsösökben, nyáron pedig a hőség és az aszály tizedelte meg a szántóföldi terményeket.
A szakértők szerint a szélsőséges időjárás mára nem kivétel, hanem új valóság – ehhez kell alkalmazkodnia minden termelőnek.
Az április eleji -6, -8 fokos hidegek különösen a gyümölcstermelőket sújtották, hiszen a fák ekkorra már teljes virágzásban voltak. A kajszibarack termése például a szokásos 20–30 ezer tonna helyett mindössze 2–4 ezer tonnára zsugorodott, ami 80–90 százalékos kiesést jelent. Az alma, az őszibarack, a meggy, a cseresznye és a szőlő sem kerülte el a fagykárt, amely összességében több tízmilliárd forintos veszteséget okozott az ágazatnak.
A nyár sem hozott megkönnyebbülést: július és augusztus között a tartós hőség és a csapadékhiány drasztikus terméscsökkenést okozott a kukoricában, a napraforgóban és a szójában. A hozamcsökkenés 30–40 százalékot is elérhetett, miközben a perzselő nap a minőséget is rontotta, elősegítve a kártevők és kórokozók elszaporodását.
„A termelők idén két oldalról kapták a csapást, ami világosan mutatja: a mezőgazdaságban ma már nem lehet rögtönözni. Tudatos növényvédelemre, előrelátásra és szakértelemre van szükség” – hangsúlyozta dr. Gerda Anikó növényorvos, a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója.
A szakértők szerint az alkalmazkodás kulcsa a korszerű módszerekben rejlik: a stressztűrő képességet növelő kezelésekben, a rendszeres állományfelmérésben és a kártevők előrejelzésén alapuló védekezési stratégiákban. A jövőben felértékelődhet a lombtrágyázás, az állománykondicionálás és a gyors szaktanácsadás szerepe is.
A 2025-ös év figyelmeztetés: a klímaváltozás miatt a szélsőséges időjárás a gazdálkodás mindennapi kísérője lesz. Hogy ebből veszteség vagy siker születik, azon múlik, mennyire tudatosan készülnek fel a gazdák a jövő kihívásaira.
Forrás / Fotó: Vitafer Hungária Kft., KRPR
