Mindig szerettem beszélni, ez eldöntötte a sorsomat. A rádiózás iránti szerelem 1997-től ered. Ekkor kerültem be először egy rádió mikrofonja mögé és valahogy itt ragadtam. Pedig az eredeti tervek még akkor tinédzserként másképp néztek ki: gondoltam programozó leszek vagy űrhajós. Igaz az utóbbi kapcsán akkor még nem gondoltam, hogy kizáró tényező lehet a repüléstől való rettegés. Egy rádió stúdiója pedig nem is véletlen, hogy csábítóan hatott. Hiszen olyan volt, mint egy űrhajó a sok berendezéssel, illetve a világító gombokkal felszerelt keverőpulttal. Ezek összessége, meg az, hogy mindig szerettem beszélni, eldöntötte a sorsomat.
Cikkünk frissítése óta eltelt 1 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
NEKED AJÁNLJUK
Szekszárdra is került Építőipari Nívódíj
A magyar építőipar legrangosabb elismerését nyerte el több, az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában megvalósult építmény. A Nemzeti Atlétikai Központ sikerei után a Tomori Pál...






