A 2026 januárjában lehullott, tartós és kiterjedt hó sokakban idézte fel a „régi telek” emlékét. De mennyire számít ez rendkívülinek? Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita az elmúlt 60 év adatait elemezve keresték a választ.
Országos, nagy és tartós hótakarónak azt nevezték, amikor Magyarország legalább kétharmadát 10 centiméternél vastagabb hó borította, minimum három napon át – a mostani havazás pontosan megfelelt ennek. Az ilyen események azonban ritkák: utoljára 2012 februárjában alakult ki az ország közel 70 százalékát lefedő vastag hóréteg, a teljes országot érintő havazásért pedig egészen 2003-ig kell visszamenni. Volt olyan időszak is, amikor kilenc éven át egyáltalán nem fordult elő hasonló jelenség.
A kutatás azt is megmutatta, hogy a múltban egyes havazások meglepően sokáig megmaradtak. Az 1963-as és az azt követő téli időszakban akár 50 napig is vastag hó borította az országot, míg az 1987-es nagy havazás egy teljes hónapig tartott. Az ezredforduló után az ilyen hosszú ideig fennálló hótakarók szinte teljesen eltűntek.
Európa nagy részén – Észak-Skandináviát kivéve – csökken a havazások gyakorisága, ritkábbak a tartós fagyok és a hideg szélsőségek. Ugyanakkor időről időre még kialakulhatnak olyan légköri helyzetek, mint idén: a poláris örvény megbillenése miatt sarkvidéki hideg áramlik dél felé. A kutatók szerint a klímaváltozás hatására a nagy havazások ritkábbak lesznek, de teljesen nem tűnnek el a magyar telekből.
Forrás, táblázat: Másfélfok
Illusztráció: Pixabay/HeartlandMom
