A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. Nagyszombaton véget ér a 40 napos böjt, előkerül a sonka!
Női munkákat tiltó nap a mai
A hiedelmek szerint nem volt szabad seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon.
Ezért a gyász, a csend, de egyúttal a reményteli várakozás ideje volt nagyszombat.
A tavasz, a természet megújhodása. Az emberek is erre készítik a lelküket és a környezetüket is.
A nagyhét jellegzetessége ma is az általános nagytakarítás.Sok helyen ilyenkor meszelték át a falakat.
Ezzel volt összevethető a nagyszombati féregűzés is: amikor először megszólaltak a harangok, a gazdasszony – miközben söpörte a ház falát így szólt: "Kígyók, békák távozzatok!"
A katolikus templomban jellegzetes szertartás a tűzszentelés
Az előző évi virágvasárnapján szentelt barkára csiholnak tüzet, s annak lángjánál gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely a feltámadó Krisztus jelképe. A megszentelt tűz parazsát a szántóföldön, a szőlőben szórták széjjel, hogy a termést el ne verje a jég.
Sok háznál nagycsütörtöktől nagyszombatig nem is raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe is, szétszórták a házban és a földeken.
(forrás: netfolk.blog/fotó: pexels)
