Magyarország éghajlata az elmúlt fél évszázadban egyre melegebbé és szárazabbá vált, miközben az éves csapadékösszeg csak kisebb mértékben változott.
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita 1972 és 2025 között vizsgálták az ország éghajlati viszonyait, és arra jutottak, hogy a felmelegedés miatt ugyanannyi csapadékból is kevesebb víz marad a környezetben.
Ennek egyszerű oka van: a melegebb levegő és felszín több vizet képes elpárologtatni. Vagyis nemcsak az számít, mennyi eső esik, hanem az is, hogy közben mekkora a párolgási igény, írja cikkében a Másfélfok.
Az eredmények szerint Magyarország korábban jellemzően a középszáraz és kissé meleg éghajlati kategóriába tartozott. Mára az ország területének mintegy fele már közepesen meleg klímájú. Ez olyan európai térségek mai éghajlatához áll közelebb, mint például a Pó-síkság vagy Spanyolország középső része.
A jövőben tovább erősödhet ez a tendencia. A vizsgált, közepes kibocsátási forgatókönyv szerint 2040 után a szárazabb éghajlat az ország területének átlagosan mintegy 67 százalékát érintheti. A melegebb és szárazabb viszonyok a természetes növényzetre, a talajra és a mezőgazdaságra is komoly hatással lehetnek.
A változás nem jelenti automatikusan azt, hogy mediterrán növényeket lehet majd termeszteni Magyarországon. A talaj, a fagyveszély és a gazdálkodási körülmények továbbra is meghatározóak.
A kutatás legfontosabb üzenete azonban egyértelmű: a szárazabbá válást nem lehet pusztán a lehulló csapadék mennyiségével mérni. Egy melegebb éghajlaton ugyanabból az esőből is kevesebb víz maradhat a talajban és a növények számára.
A teljes cikk ITT olvasható.
Forrás: MTI, Másfélfok
Kép: Pixabay
