Erre jutott egy friss magyar kutatás, amely több mint 116 ezer kórházon kívüli szívmegállás adatait vetette össze az időjárással.
A vizsgálatot a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem és az Országos Mentőszolgálat kutatói készítették, eredményeiket a Resuscitation Plus közölte.
Az adatok szerint a hőmérséklet és a hirtelen szívmegállás kapcsolata U alakú görbét mutat. A legkisebb kockázatot 19 Celsius-fok körül mérték, ennél hidegebb és melegebb időben is nőtt az esetek száma. A tartós, legalább háromnapos hideg jelentette a legnagyobb veszélyt, de a 27 fok feletti hőhullámok is kimutatható többletkockázattal jártak.
A meleg és a hideg azonban másként terheli a szervezetet. A hőség gyorsan hat: a kockázat jellemzően három napon belül tetőzik, majd egy héten belül csökken. A mínusz 9–10 fok alatti, több napig tartó hideg ezzel szemben lassabban fejti ki hatását, és akár két héttel később is növelheti a szívmegállás esélyét.
A háttérben eltérő élettani folyamatok állnak: a hőség kiszáradást és szívritmuszavart okozhat, míg a hideg érösszehúzódással és vérnyomás-emelkedéssel terheli a szívet. A kutatók szerint hőség idején gyors, hidegben pedig tartósabb egészségügyi készültségre van szükség.
Egyénileg a megfelelő folyadékbevitel, a terhelés csökkentése, illetve a hideg elleni védekezés és a vérnyomás ellenőrzése segíthet a kockázat mérséklésében.
Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem
Illusztráció: Pixabay
