Cikkünk frissítése óta eltelt 6 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Méghozzá a 16. századból, Szekszárd, Sötét-völgyből. A Szekszárd nyugati határában található Sötét,- és Fazekas-völgyben az írott források, földrajzi nevek és régészeti adatok alapján a 14. századtól a 17. század elejéig élő Kis-Bat falu volt. 

Az erdészházzal szemközti domboldalon, a falu külterületén található a 66. számmal rendelkező ház-/pincehely, amely mint számos másik épületmaradvány is, éremleletekkel jól datálható.

Számos érme mellett egy ólom textilplomba pár került elő a ház előtti vízszintes kialakítású teraszon. 

Ezek a Tudor-rózsás posztóplombák csoportjába tartoznak Az előlapi korongon Anglia 1603 előtti címere szerepel, királyi koronával, címertartó állatfigurákkal, köriratban az alábbi jelmondat olvasható: *HONI*SOEIT*QUI*MAL*Y*PENSE (, „Rossz, aki rosszra gondol)”, az angol térdszalagrend jelmondata. 

„A plombák általában szegecses típusúak, ezek a posztóvégeket zárták le, a sima felületű, átfúrt plombák viszont bálazáró plombák voltak, amilyen a mi plombapárunk is”

– írja közösségi oldalán a Wosinsky Mór Múzeum. 

A Magyar Királyság területén előkerülő Ttudor- rózsás plombák felirata legtöbbször rontott, a külföldi daraboktól eltérően az évszám is hiányzik róluk, ezért erős a gyanú, hogy ezek hamisítványok. Valószínűleg az 1572-–1596 közötti időkben, a kezdetekben Szokollu Musztafa budai basa tulajdonában lévő Gyula és Békés környéki kallómmalmokkkal az angliaihoz hasonló posztókat kezdtek el gyártani, melyet a végvári katonáknak adtak fizetés helyett, a drágább angol posztóként elszámolva, innen is ered az a szólás is, hogy „Se pénz, se posztó.”

(forrás: K. Tóth Gábor, fotó: Retkes Tamás)