Cziráki Viktor már gyerekkorától gyűjtötte Regölyben, a Strupka-Magyar házaspár Kölcsey utca 34. szám alatti házának udvarán álló halom ólakkal, pincével bolygatott rétegeiből kipergő szkíta kori régészeti leleteket. A feltárás megkezdésekor gyűjteményét a szekszárdi múzeumnak ajándékozta. Az általa talált, szarvasagancsból faragott kis csizma alakú tárgytöredéknek a halom rétegeinek bontása során előkerült a szárrészből hiányzó darabja is. Ez lett a hónap műtárgya a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban.
A regölyi pannon tumulus feltárása során további szarvasagancsból készített votív csizmafaragvány is előkerült, melyen szintén jól megfigyelhető az egykori viselet: mindkét esetben olyan ballábas faragvány került elő, amelyen puha bőrből varrt, felkunkorodó orrú csizma látható. Ezek ábrázolása jól ismert az észak-pontuszi térség szkíta kori ezüstedényeiről, de Kis-Ázsia domborműveiről is. Azonban a regölyi leletek egyik fő jellegzetessége az, hogy bár többségükben egyértelműen keleti eredetűek és szkíta koriak, nem köthetők közvetlenül a szkíta kultúrkörhöz. Az a népesség, amely a regölyi votív csizmafaragványokat, az ahhoz hasonló technikával készített tárgyakat magával hozta a Dél-Dunántúlra, történeti forrásokkal is alátámaszthatóan, hozzánk közvetlenül az ókori Keletről érkezett, s szokásait megőrizve, itt is perzsa módra öltözködött.
Kép: Retkes Tamás
