Ha nem születik globális megállapodás, a műanyaghulladék mennyisége 2060-ra megháromszorozódhat, ami súlyos környezeti és egészségügyi károkat okoz – figyelmeztet az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).
Az ENSZ 2022-ben döntött arról, hogy három éven belül jogilag kötelező erejű egyezményt dolgoz ki, amely véget vetne a műanyagszennyezésnek – beleértve az óceánokat ellepő hulladékot is. Most Genfben, egy 10 napos tárgyaláson 179 ország képviselői vitatják meg a részleteket, 1900 megfigyelő és szakértő jelenlétében.
Miért ekkora a gond?
Az egyszer használatos műanyagok – szívószálak, zacskók, poharak, kozmetikumokban lévő mikrogyöngyök – továbbra is óriási mennyiségben kerülnek az óceánokba és hulladéklerakókba.
„Nem fogjuk újrahasznosítással megoldani a válságot. Rendszerszintű átalakulásra van szükség a körforgásos gazdaság irányába” – hangsúlyozta Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója.
A megállapodás célja, hogy a műanyagok teljes életciklusát lefedje – a tervezéstől a gyártáson át az ártalmatlanításig –, így csökkentve a környezetbe jutó mennyiséget.
Megdöbbentő számok
- 500 millió tonna műanyag felhasználása volt csak 2024-ben.
- Ebből 399 millió tonna hulladékká válik.
- A környezetbe kerülő műanyag mennyisége 2040-re 50%-kal nőhet.
- A műanyagszennyezésből eredő károk költsége 281 billió dollár lehet 2016 és 2040 között.
A The Lancet orvosi folyóirat szerint a műanyagok már most kiterjedt betegségeket okoznak, és a csecsemők, kisgyermekek különösen veszélyeztetettek. A szakértők szerint a műanyagok súlyos és alábecsült veszélyt jelentenek az emberi egészségre, évente több mint 1,5 billió dolláros egészségügyi kárt okozva.
Mi következik?
Az eddigi tárgyalások Uruguaytól Kanadáig zajlottak, most pedig Genfben próbálnak megállapodásra jutni. Ha sikerül, ez lesz az első globális, kötelező érvényű egyezmény a műanyagszennyezés ellen.
De az idő szorít. A világ műanyagéhsége egyre nő, és ha most nem lépünk, a bolygó és mi magunk is súlyos árat fizetünk.
Forrás: United Nations
Borító: Pixabay
