Egy ausztrál kutatás bizonyítja, hogy a cirkadián ritmus zavara erősen kihat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában. A cirkadián ritmust megzavarja az éjszakai fényhatás, ami eltolja az időzítést (fáziseltolás), és gyengíti a hipotalamusz központi cirkadián pacemakerének jelét (amplitúdó-elnyomás).
Mi is az a cirkadián ritmus?
Egy cirkadián ritmus („napi biológiai óra”) olyan, nagyjából 24 órás ciklus, ami az élőlények (növények, állatok, gombák, cianobaktériumok) biokémiai, fiziológiai folyamataiban vagy viselkedésében lép fel.
A cirkadián ritmusokat az élőlény saját belső időmérő rendszere vezérli, amit külső, szinkronizáló stimulusok (zeitgeberek) is segítenek. A legfontosabb közülük a napfény. Ezek a ritmusok teszik lehetővé, hogy az élőlények alkalmazkodni tudjanak a környezeti körülmények szabályos váltakozásaihoz, és fel tudjanak készülni rájuk.
A cirkadián ritmus kötődik a világosság és sötétség váltakozásához
A belső cirkadián ritmus és a külső környezeti és viselkedési ritmusok eltérése egészséges emberben prediabéteszes állapotot okozhat.A belső-külső eltéréseknek való hosszan tartó expozíció a 2-es típusú cukorbetegség magasabb kockázatával jár például a műszakban dolgozóknál.
Mivel a fényexpozíciós mintázatok egy módosítható külső tényező, amely befolyásolja a belső cirkadián fiziológiát, a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának módosítható kockázati tényezője is lehet.
Új kutatások bizonyítják, hogy az éjszakai fény összefügg a kardiometabolikus patofiziológiával, beleértve a 2-es típusú cukorbetegséget is. Magasabb a 2-es típusú cukorbetegség kockázata, az elhízást és magas vérnyomást, olyan embereknél figyelték meg, akik nagyobb mértékben voltak kitéve éjszakai fénynek.
A vizsgálati módszer
A fényexpozíciót csuklón hordható Axivity AX3 eszközökkel rögzítették, amelyek szilícium fotodióda fényérzékelőt tartalmaztak, 560 nm-es csúcs érzékenységgel
Az AX3 eszközök fényadatait a végső elemzés előtt több tisztítási és feldolgozási lépésnek vetették alá
Az éjszakai és nappali fényexpozíciót minden résztvevő egyhetes fény felvételeiből származtatták, 24 órás fény profilok kinyerésével, a cirkadián fázis és a cirkadián amplitúdó függvényében értékelték, kor, nem, etnikai hovatartozás, társadalmi-gazdasági és életmódbeli tényezők, valamint poligén kockázat alapján.
Az elemzéseket 84 790 résztvevőnél végezték el, teljes napi fény profillal és 2-es típusú cukorbetegség kizárásával. Az átlagos követési időszak megközelítőleg nyolc év volt a vizsgálati végpontig, a maximális követési időszak pedig majdnem tíz év.
Eredmények
1997 2-es típusú cukorbetegséget észleltek a követés során (2,98 eset 1000 személyévenként).
A 2-es típusú cukorbetegség kockázata magasabb volt azoknál az embereknél, akik erősebb éjszakai fénynek voltak kitéve, és azoknál, akik olyan fényviszonyoknak voltak kitéve, amelyek megzavarhatják a cirkadián ritmust.
Az éjszakai fény elkerülése egyszerű és költséghatékony javaslat lehet, amely csökkenti a cukorbetegség kockázatát még a magas genetikai kockázattal rendelkezők esetében is, nem beszélve a globális egészségügyi terhekről.
Forrás: The Lancet
Borító: Pixabay
