Így érzi Németh Kata, aki Marokkóban járt. Ezúttal nem alkotóként, bár kétségkívül inspirálódott és témát hozott haza álmai helyszínéről. Most segíteni ment azon területekre, ahol a földrengés családok életét tette tönkre.
„Azt éreztem, mennem kell!”
– fogalmazott kérdésünkre. Csupán néhány napot töltött Marrakesh-ben, de sokaknak tudott segíteni. Korábban figyelte a segítő szolgálatokat, tervezte, hogy valamelyik szervezettel karöltve utazik, de mégis az önállóság mellett döntött és már indult is.
„Nagyon sokat kaptam már Marokkótól, az itt élők fantasztikus emberek. Mosolyognak és boldogok. Még azok is, akik szegénysorban élnek. Szeretném megfejteni ennek az okát. Engem nagyon vonzanak, nagyon szeretek ott lenni közöttük”
– mondja és szemében látszik a hit tüze, ő valóban úgy érzi, ahogy mondja. Segítségére egy taxis volt, aki becsülettel segített eligazodni a helyi mindennapokban és az is jól jött, hogy Kata immár tizedszer jutott el a „legnyugatibb keletre”.
Az út során egyfajta közösségi, online naplót vezetett, ezzel pedig folyamatosan tájékoztatta azokat, akik szerették volna követni az utazást és annak sikerét. Ezen fotókból csemegéztünk mi is.