Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Feléledt a kisiskolások lelkiismerete. A közösségi oldalon találkoztam egy szekszárdi anyuka, Szilvia posztjával.
„Minap szóltam pár nagyobbacska fiúnak, akik kicsit hevesebben vezették le a fáradt gőzt. Másnap reggel ez a levél és a járgányok fogadtak bennünket a játszótéren, amit ezúton is szeretnék megköszönni nekik a magam, és a játszóteret használó picik nevében. Tiszteletre méltó a megdorgálásra adott hozzáállásuk és a reakciójuk!”
Büszkeség töltötte el a dorgálót is
Szilvia elmondta, az incidens óta személyesen is találkozott a legényekkel, akik édesanyjuk jelenlétében is bocsánatot kértek.
„Büszkeséggel töltött el a reakciójuk.”
.jpg)
Példát kell mutatnunk
Számos szakirodalom foglalkozik az utat kereső lassan felsős gyerekek reakcióival. A miértekről, a leválás nehézségéről, a szabadság kereséséről. Számukra is izgalmas időszak a felnőttéválás folyamata. Nem könnyű. Sem gyerekként, sem szülőként megélni. A pszichológusok szerint a példamutatás az egyik legfontosabb dolga a szülőknek, felnőtteknek. S lám, ez valóban működik. Mert lehet, hogy közben eltelik néhány nap, hónap, olykor év…
