Csodás Horvátország

Kevesen tudják, de a Magyarországhoz legközelebb eső tengerhez és annak partjához rengeteg mítosz, monda és legenda kötődik. Ezek közül nézzük is meg egy kicsit közelebbről a legérdekesebbeket. Gondolták volna például azt, hogy Európa első vámpírja nem Drakula volt, és azt tudják, hogy miért áll egy apró szárazföld Mljet, Korčula és Lastovo szigetei között? 

AZ AMFITEÁTRUM, AMIT A TÜNDÉREK ÉPÍTETTEK AZ ÉJ LEPLE ALATT

A pulai amfiteátrum kétségkívül a régió egyik leglátványosabb építménye, ám keletkezéséről keveset tudunk. A történészek szerint már a Krisztus utáni első században, Augustus római császár idején megkezdődött építése, de csak a Flavius-dinasztia idején fejeződtek be a munkálatok. Máig nem tudni, hogy a rómaiak miért és pontosan milyen célból építettek egy amfiteátrumot épp Pulában, ezért aztán rengeteg mítosz született a rejtély feloldására. Azt beszélik, a Nero halála után uralomra törő Vespasianus császár egy helyi szépséget, Antonia Cenidát akart elkápráztatni a grandiózus építménnyel, aminek hosszú ideig igazán hasznát sem vették.

                    A pulai amfiteátrum állítólag tündérek műve! Forrás: Zoran Jelaca

Talán épp ezért terjedt el széles körben a mese, hogy az ókori stadion a tündérek kezeinek munkája. A tengerből kiváló szárnyas lények a közeli Učka-hegy köveit hordták össze és csiszolták simára, hogy az amfiteátrum tökéletes legyen – mindezt napnyugtától napkeltéig tették, amíg az első kakas meg nem szólalt. Sajnos azonban nyár dereka volt, a nap hamar felbukkant a látóhatáron, a kakasok pedig éktelen kukorékolásba kezdtek, így az amfiteátrum tetejének elkészítésére már nem maradt idő. Akárhogy is történt, a helyiek a mai napig Arena Divić-grad-ként emlegetik a monumentális építményt, márpedig a divić kétségkívül csodát jelent!

NERA ÉS ANTONIO SZERELME KORČULA SZIGETÉN

Valamikor réges-régen, még az idők kezdetén, a Korčula szigetén fekvő Smokvica faluban, élt egyszer egy rendkívül daliás fiatalember, Antonio. Magas volt, napbarnított, erős vállakkal és világító kék szemekkel – a lányok, sőt asszonyok tekintete gyakran megakadt rajta. Antonio persze mit sem tudott vonzó külsejéről, naphosszat a földeken dolgozott, de egyszer-egyszer megmártózott a tenger égszínkék, tiszta vizében, hogy kinyújtóztathassa munkában edzett tagjait.

Így eshetett meg az is, hogy megpillantotta Nerát, az ifjú tengeri istennőt, aki azonnal látta, hogy a fiú szeme épp olyan kék, mint a tenger, és rögtön beleszeretett. A fiatalok között szenvedélyes, forró szerelem ébredt, Antonio pedig egyre gyakrabban hanyagolta el munkáját, hogy kiszökjön a tengerhez kedvesével fürdeni.

                                       A sziget lángoló szerelem helyszíne volt

Csakhogy Nera kezét már odaígérték egy görög tengeri istenségnek, a halandóval köttetett házasság pedig hallatlan bűnnek számított. Pedig Nera annyira szerette Antoniót, hogy készen állt volna feladni érte halhatatlanságát is csak azért, hogy Korčula szigetére költözzön, és emberként éljen tovább szerelmével.

Ekkor hatalmas vihar kerekedett, és a tengeri istenségek esküt tettek: ha Nera és Antonio egymást választják, akkor mindkettejüket haladéktalanul sziklává dermesztik, hogy soha ne teljesedhessen be szerelmük. Nera ekkor kékszemű szerelme megmentéséért inkább feláldozta magát, és örökre eltűnt a tenger feneketlen mélységében. Soha többé nem találkoztak, de a tenger máig végtelenül tiszta ezen a vidéken, mintha csak Antonio szemeit idézné, amelyek Nerát keresik, szerelmük hajnalán.

A NIMFA HÉT ÉVIG TARTOTTA BŰVKÖRÉBEN ODÜSSZEUSZT MLJET SZIGETÉN

Háromezer évvel ezelőtt Odüsszeusz, a görög hős egészen az Adriáig hajózott, hogy felfedezze az ottani világot is, aztán egy hatalmas vihar épp Mljet szigetének közelében vetette őt partra. A híres hajótörött a szigetet uraló nimfa, Kalipszó hatása alá került. És bár Odüsszeusz nagyon vágyódott felesége, Penelope után, képtelen volt ellenállni a nimfa – és persze a sziget – páratlan szépségének. A nimfa nem is eresztette őt: hét évig ragadt Mljet szigetén a görög hős, hogy Kalipszó szeretője lehessen, aki halhatatlanságot ígért a házasságért cserébe.

              Mljet szigete, ahol a görög hős hét évig "raboskodott"  FORRÁS: IVO BIOCINA

Alighanem élete végéig ott is maradt volna a szépséges tájon, ha Zeusz meg nem elégeli hiányát, és el nem rendeli, hogy a nimfa eressze őt el bővköréből, Odüsszeusz pedig térjen mielőbb haza, görög földre. Így aztán a hős új hajót épített és hazaevezett, maga mögött hagyva a szépséges, szerelmes nimfát és a gyönyörű szigetet. Mljet szigetének déli csücskében ma is húzódik egy barlang, amely Odüsszeusz nevét viseli, és elsősorban a búvárkodás és fényképezés szerelmesei járnak ide, hogy feledhetetlen pillanatokat tölthessenek a csodálatos tájon.

A HORVÁT SZIGETEK SZÉPSÉGE A GÖRÖG ISTENEK KÖZÖTT IS VITÁT SZÜLT

Bár a horvát szigetek egytől egyig gyönyörűek, a görög istenek mégis összevesztek azon, hogy melyikük kedvence méltó a "legszebb sziget" címre. Mljet, Korčula vagy Lastovo – közülük kellett volna egyet választani, de a vita egyre jobban eldurvult, sehogyan sem tudtak az Olümposz csúcsán dűlőre jutni. Éppen ezért Zeusz úgy akart véget vetni a belviszálynak, hogy követet küldött a helyszínre.

            Egyesek szerint még ma is Lastovo az egyik legszebb horvát sziget FORRÁS:  ALEKSANDAR GOSPIC

A követ az isteni utasításnak megfelelően a három sziget között emelkedett ki a tengerből, és hosszú időn keresztül szemlélte ezeket. Telt-múlt az idő, azonban bárhogyan is erőlködött, ő sem tudott dönteni. Ettől a görög istenek még nagyobb haragra gerjedtek, és ott azonnal, a helyszínen kővé változtatták a követet – pontosabban egy új sziget született belőle, mely később a Glavat nevet kapta. Glavat ma is ott áll Mljet, Korčula és Lastovo között, épp úgy, mintha kővé dermedt isteni követ lenne, aki képtelen eldönteni, melyik horvát sziget a legszebb.

Forrás: N-Tours Utazási Iroda

ntours.hu