Mindig szerettem beszélni, ez eldöntötte a sorsomat.
A rádiózás iránti szerelem 1997-től ered. Ekkor kerültem be először egy rádió mikrofonja mögé és valahogy itt ragadtam. Pedig az eredeti tervek még akkor tinédzserként másképp néztek ki: gondoltam programozó leszek vagy űrhajós. Igaz az utóbbi kapcsán akkor még nem gondoltam, hogy kizáró tényező lehet a repüléstől való rettegés. Egy rádió stúdiója pedig nem is véletlen, hogy csábítóan hatott. Hiszen olyan volt, mint egy űrhajó a sok berendezéssel, illetve a világító gombokkal felszerelt keverőpulttal. Ezek összessége, meg az, hogy mindig szerettem beszélni, eldöntötte a sorsomat.
Cikkünk frissítése óta eltelt 5 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
NEKED AJÁNLJUK
Biztonság hete Szekszárdon
A közlekedésbiztonság múltjáról, jelenéről és jövőjéről tanácskoztak szeptember 16-án Szekszárdon. A „Kézben tartott biztonság – akkor és most” című konferenciát a Biztonság hete országos...







