Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és az Agrárminisztérium angolai partnereikkel, köztük az Orbis Angola alapítvánnyal, az elmúlt hónapokban előkészítették egy közös kezdeményezés alapjait, melyet 2022. január 27-28-án tárgyaltak a felek Budapesten, a Magyar-Angolai Vegyes Bizottság alakuló ülésén – közölte az egyesület.
E világszerte csökkenő állományú sólyomfaj hazai viszonylatban már nem számít kifejezetten ritkának, mintegy 1300 pár költ pusztáinkon. A ragadozó madarak közül szinte egyedülálló módon egész évben társas életmódot folytat, hazánkban telepeken neveli fiókáit, de csapatokban vonul Afrikába is telelni. A kék vércse Magyarország természetvédelmi erőfeszítéseinek egyik sikertörténete. A közelmúltban magyar tudósok műholdas nyomkövetőkkel láttak el kék vércséket, és jeleiket követve felfedezték a világ legnépesebb ragadozómadár-éjszakázóhelyét Angolában.
A páratlan jelenség képei bejárták a sajtót, és most ezekkel hívják fel a figyelmet e természeti csoda megőrzésére is:
A tavaszi vonulás megkezdése előtt ugyanis a kék vércsék szinte teljes ismert világállománya egyetlen gyülekezőhelyen összpontosul Angolában. Ez nagyon sebezhetővé teszi a több ezer kilométeres vándorútra készülő madarakat, hosszútávú fennmaradásukat ezért csak egy angolai-magyar partnerségben létrehozott természetvédelmi program biztosíthatja.
A cél, hogy a madaraink által létesített „légi híd” mentén elinduljon egy országokon átívelő Kékvércse-védelmi program, mely hatékonyan szolgálja a faj világállományának megőrzését.
Az 59 éves férfi utoljára november 9-én adott életjelet magáról, azóta tartózkodási helye ismeretlen. Orsós József sovány testalkatú, körülbelül 170 centiméter magas, barna szemű. Haja...