Az ENSZ-tudósok szerint, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése önmagában nem lesz elég a veszélyes mértékű felmelegedés megállításához. Azt mondják, el kell távolítani a szén-dioxidot – aktívan ki kell venni a légkörből.
Jim Mann a nehézgépek zajától körülvett kőbányában leguggol, és felszed egy maroknyi apró fekete sziklát.
– Ez az én varázsporom – mondja mosolyogva, és finoman megdörzsöli őket az ujjai között.
Jim Mann bazaltdarabokat tart a kezében. Ez egy kemény vulkáni kőzet, amely nem ritka és nem is különösebben figyelemre méltó.
De a „fokozott kőzetmállásnak” nevezett folyamat révén ez segíthet lehűteni túlmelegedő bolygónkat.
Mi a szén-dioxid-leválasztás, és képes-e felvenni a harcot az éghajlatváltozással?
A fák ültetése ennek a legtermészetesebb módja, de megvannak a maga korlátai; a megkötött CO2 akkor szabadul fel, amikor a fa elkorhad vagy ég, de a fák ültetésének határai vannak.
A közvetlen légbefogási (DAC) technológiák közvetlenül a légkörből vonják ki a CO2-t bármely helyen, ellentétben a szén-lekötéssel, amelyet általában a kibocsátás helyén, például egy acélgyárban hajtanak végre. A CO2 tartósan tárolható mély geológiai képződményekben, vagy különféle alkalmazásokhoz felhasználható.
A szén-dioxid levegőből történő leválasztása a szén-dioxid-leválasztás legdrágább alkalmazása. A légkörben lévő CO2 sokkal hígabb, mint például egy erőmű vagy egy cementgyár füstgázában. Ez hozzájárul a DAC magasabb energiaigényéhez és költségeihez – de van-e értelme ilyen energiaigényes folyamatot kiépíteni, amikor megpróbáljuk leszoktatni magunkat a fosszilis tüzelőanyagokról?
A fokozott kőzetmállás valahol a természetes és az ember által alkotott között van. A természetben előforduló, de nagyon fokozatos időjárási folyamatra van szükség, és felturbózza, hogy gyorsabban távolítsa el a szenet.
A bányában a fekete domboldalt folyamatosan felemésztik, hatalmas ásók kaparják, hogy betont és aszfaltot készítsenek az utakhoz. A hangulat inkább a nukleáris apokalipszis utáni, mint a bolygó megmentése.
De a megmaradt apró bazaltkődarabokat Jim cége nagyra értékeli. Hasznos tulajdonságuk van – ha eső éri bomlásnak indulnak, közben eltávolítják a szén-dioxidot a légkörből.
A fokozott kőzetmállás során apró darabokat használnak fel, hogy növeljék az eső és a kőzet közötti érintkezést, és ezáltal az időjárás és a szén eltávolításának mértékét.
Sziklaként vagy a kőbányában felhalmozva a bazalt nagyon lassan bomlik. A szén eltávolítás maximalizálása érdekében nagyobb területen kell szétszórni.
És itt jönnek be a helyi gazdák, akik segítik a bolygót, miközben cserébe ingyenes műtrágyát kapnak. A bazalt a szén elzárása mellett a kísérletek során kimutatták, hogy javítja a terméshozamot és a legeltetés minőségét is.
Nem igényel speciális felszerelést. Egy pótkocsi 20 tonna bazalttal van megrakva, mielőtt a traktor fel-le vonszolná, hátul egy forgó kerék szórja szét az apró köveket.
"Ingyenes, ami nagyon fontos egy gazdának" – mondja John Logan kuncogva, miközben a bazaltot a földjére teszik. Látta a próbáit egy szomszédos farmon.
"Úgy tűnik, ettől jobb lesz a fű, így ez csak jó lehet a szarvasmarháknak, mert jobb füvet esznek."
A bazaltot Skóciában szórják szét.
Az UNDO szerint egy 20 tonnás utánfutó bazalt körülbelül 5 tonna CO2-t nyel el.
Egyes szakértők attól tartanak, hogy az ehhez hasonló szén-dioxid-eltávolítási technikák elvonhatják az emberek figyelmét a kibocsátáscsökkentés sürgetőbb prioritásáról, és akár igazolásként is felhasználhatják szén-dioxid-intenzív életünk folytatását.
Egy tipikus brit CO2-kibocsátását körülbelül évi 7 tonnára becsülik, ami azt jelenti, hogy mindegyikünknek körülbelül harminc tonnára, vagy másfél pótkocsinyi bazaltra van szüksége, amelyet évente szét kell szórni a nullszaldó érdekében.
Az UNDO azt tervezi, hogy az elkövetkező néhány évben gyorsan növekszik, és komoly támogatókat vonz.
A Microsoft vállalta, hogy 25 000 tonna bazaltot fizet, amit az Egyesült Királyság földjeire szórnak ki. Az ügylet részeként a Microsoft segít a projekt auditálásában és annak ellenőrzésében, hogy az megfelelően működik-e.
Még mindig sok kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire méretezhető. Az UNDO projektjei a helyi kőbánya melléktermékét használják fel, de ha ezt jelentősen bővítik, akkor a bazalt feldarabolásához, majd szállításához és szórásához szükséges energiát és kibocsátást is figyelembe kell venni.
"Jelenleg nincs hátránya, ez mindenki számára előnyös." Jim Mann elmondja.
Idén az UNDO 185 000 tonna bazalt kiszórását tervezi, és 2025-re egy millió tonna CO2 eltávolítását reméli. Ez még mindig csepp a tengerben a kibocsátáshoz képest. 2022-ben a világ mintegy 37 milliárd tonna CO2-t bocsátott ki a légkörbe.
