Egy vállalat felhőbe költözése ma már sokszor nem kérdés. Az viszont annál inkább, hogy mennyibe kerül, mennyire biztonságos, és valóban azt kapjuk-e a pénzünkért, amire szükségünk van. A FinOps éppen ezekre a kérdésekre keresi a választ.
A felhőszolgáltatások egyik legnagyobb előnye, hogy gyorsan lehet velük alkalmazkodni a változó igényekhez. Ha több szerverkapacitás kell, néhány kattintással bővíthető. Ha pedig kevesebb erőforrásra van szükség, vissza lehet venni belőle.
Csakhogy ez a rugalmasság könnyen drága mulatsággá válhat.
Egy vállalatnál idővel rengeteg szerver, adatbázis, tárhely, hálózati szolgáltatás és biztonsági megoldás gyűlhet össze a felhőben. Ha pedig senki nem figyeli rendszeresen, mire és mennyit használ a cég, könnyen előfordulhat, hogy olyan erőforrásokért is fizet, amelyekre már nincs szükség.
Itt jön képbe a FinOps.
Nem az a cél, hogy mindent lefaragjunk
A FinOps leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a vállalat tudatosan kezeli a felhő költségeit.
Ez azonban nem egyszerű spórolást jelent.
A cél inkább az, hogy a vállalat pontosan tudja, mire költi a pénzét, és abból milyen üzleti érték származik.
Egy túlméretezett szerver például felesleges kiadás lehet. Egy alulméretezett szerver viszont teljesítményproblémákat okozhat, ami végül még többe kerülhet.
A jó optimalizálás ezért nem arról szól, hogy mindenáron csökkentsük a számlát, hanem arról, hogy a megfelelő erőforrást használjuk a megfelelő feladatra.
Először nézzük meg, mi van a rendszerben
Egy komolyabb felhőkörnyezet átvilágításakor több területet is érdemes megvizsgálni.
Mennyire használják ki a szervereket? Van-e felesleges kapacitás? Megfelelő-e a tárhely mérete? Mennyibe kerül a hálózati forgalom? Milyen biztonsági beállítások vannak érvényben? És vajon minden felhasználó valóban hozzáfér-e ahhoz, amihez szüksége van?
Az ilyen felülvizsgálat célja, hogy kiderüljön, hol van pénzkidobás, hol van teljesítményprobléma, és hol jelentkezhet biztonsági kockázat.
A végeredmény egy stabilabb, hatékonyabb és kiszámíthatóbban működő felhőkörnyezet lehet.
Az Intel helyett jöhet az ARM
A költségoptimalizálás egyik érdekes lehetősége az AWS Graviton processzorokra épülő EC2-erőforrások használata.
A forrás szerint ezek átlagosan 20 százalékkal jobb ár-teljesítmény arányt kínálhatnak az Intel-alapú erőforrásokhoz képest.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy egy vállalat egyszerűen lecseréli az egyik processzort a másikra, és máris olcsóbb lesz minden.
Az alkalmazásokat is ellenőrizni kell, hogy megfelelően működnek-e az új környezetben. Bizonyos esetekben módosítani, vagyis refaktorálni kell a szoftvert.
Ha az átállás sikeres, a számítási teljesítmény költsége csökkenthető úgy, hogy közben a rendszer teljesítménye is megfelelő marad.
Ki fizeti a felhőszámlát?
Nagyobb vállalatoknál egy másik probléma is felmerülhet: hogyan lehet pontosan megmondani, hogy melyik üzleti egység mennyit költ a felhőre?
Ez elsőre egyszerűnek tűnik, de egy közös infrastruktúrában nem mindig az.
Egy hálózati vagy biztonsági szolgáltatást például több részleg is használhat. Ilyenkor nehéz megmondani, hogy a költség pontosan kit terheljen.
A FinOps egyik fontos feladata ezért a költségek megfelelő szétosztása.
Egy erre kialakított költségallokációs irányítópult például megmutathatja a megosztott költségeket, majd hozzárendelheti azokat az egyes üzleti egységekhez.
Így a vállalat nemcsak azt látja, hogy mennyi a teljes AWS-számla, hanem azt is, hogy ki és mire költött.
A biztonság legalább ilyen fontos
A költségek mellett a felhő biztonságát is rendszeresen ellenőrizni kell.
Az egyik gyakori probléma a túl széles körű hozzáférés. Ha egy felhasználó vagy alkalmazás több rendszerhez fér hozzá, mint amennyire ténylegesen szüksége lenne, egy esetleges támadás során ez komoly kockázatot jelenthet.
Ezért fontos az AWS IAM – vagyis a hozzáférések és jogosultságok kezelésének – rendszeres felülvizsgálata.
Egy biztonsági audit során többek között azt lehet ellenőrizni, hogy:
- ki milyen rendszerhez fér hozzá,
- megfelelőek-e a jogosultságok,
- vannak-e sérülékeny virtuális gépek vagy konténerek,
- naprakészek-e a rendszerek,
- milyen fenyegetések jelentek meg futás közben,
- megfelelően védettek-e az adatok.
A vizsgálat eredménye alapján a problémákat prioritás szerint lehet kezelni: először a magas kockázatú hibákat, majd a közepes és alacsonyabb prioritásúakat.
Egy helyen az összes biztonsági információ
A nagyobb felhőkörnyezetekben rengeteg napló és biztonsági esemény keletkezik.
Az AWS Security Lake célja, hogy ezeket az információkat egyetlen rendszerben lehessen összegyűjteni és elemezni.
Így nem kell külön-külön keresgélni a platform, az alkalmazások és a biztonsági rendszerek naplóit. A különböző forrásokból származó adatok egységes formátumban kezelhetők, és könnyebben lehet megtalálni közöttük a gyanús eseményeket.
Ez különösen nagy környezetekben lehet fontos, ahol manuálisan már szinte lehetetlen lenne minden eseményt átnézni.
Nem elég működnie – jól is kell működnie
A felhőoptimalizálásnak van egy további szintje is: magát az infrastruktúrát kell megvizsgálni.
Az AWS Well-Architected Framework erre kínál egy átfogó szempontrendszert.
A kérdés ilyenkor nem pusztán az, hogy működik-e a rendszer, hanem az is, hogy jól van-e felépítve.
A vizsgálat többek között a következő területeket érinti:
- költségoptimalizálás,
- teljesítmény,
- biztonság,
- megbízhatóság,
- működési hatékonyság,
- fenntarthatóság.
Ez azért fontos, mert egy ma még jól működő infrastruktúra néhány év múlva könnyen akadállyá válhat, ha közben a vállalat növekszik, az adatmennyiség nő, vagy új alkalmazások jelennek meg.
A felhőben is lehet „otthagyni a villanyt”
A felhő egyik gyakori félreértése, hogy mivel nem látjuk fizikailag a szervereket, azt gondoljuk, minden automatikusan hatékonyan működik.
Valójában a felhőben is maradhatnak kihasználatlan erőforrások.
Lehetnek olyan virtuális gépek, amelyekre már nincs szükség. Olyan tárhelyek, amelyeket alig használnak. Vagy olyan szolgáltatások, amelyek folyamatosan futnak, miközben csak ritkán van rájuk szükség.
Ráadásul az erőforrásokat nemcsak egyszer kell optimalizálni.
A vállalat igényei folyamatosan változnak, ezért a felhőkörnyezetet is rendszeresen figyelni kell. A költségekben bekövetkező hirtelen változások például olyan problémára is felhívhatják a figyelmet, amely egyébként észrevétlen maradna.
Kevesebb költség, nagyobb kontroll
A FinOps lényegében egy szemléletváltást jelent.
A felhő nem egy korlátlan erőforrás, amelynek a számláját majd hónap végén kifizetjük. Ugyanúgy menedzselni kell, mint bármilyen más vállalati infrastruktúrát.
A költségek folyamatos követése, a megfelelő méretű erőforrások használata, a kedvezőbb árképzési lehetőségek kihasználása, a biztonsági ellenőrzések és az infrastruktúra rendszeres felülvizsgálata együtt sokkal kiszámíthatóbb működést eredményezhet.
A cél tehát nem egyszerűen az, hogy kevesebbet fizessünk az AWS-ért.
Hanem az, hogy pontosan tudjuk, mit veszünk, miért van rá szükségünk, mennyire használjuk ki, és milyen üzleti értéket teremt.
Egy jól optimalizált felhő így nemcsak olcsóbb lehet, hanem biztonságosabb, rugalmasabb és könnyebben bővíthető infrastruktúrát is jelenthet.
Forrás: TC2
Borító: Pixabay
