Két tiszta szív asszony. Tóth Anna és édesanyja Tóth Imréné. Valaha szekszárdiak voltak, bár szívük mélyén most is él a szeretet városunk iránt. Ma az orosházi utcákat járják a mindennapokban.
Egy igazán különleges alkotásra kaptak felkérést, a Kustán Melinda tervezte Budapesti Nemzeti Színház nagyszínpadi függönye készítésére. Szó szerint alkotásról van szó, mely hosszú ideig hivatott áldozni a kultúra oltárán.
„Dr. Illés Károlyné ajánlása után kerültünk az alkotók közé”
– kezdte Anna, aki máig nagy szenvedéllyel beszél e kihívásról.
„A függöny 162 m2, 12 sávból áll, 15 m hosszú és másfél méter széles egy sáv.”
Az Európában is egyedülálló hímzett függöny súlya 520 kg, rajta pedig 12 életfa látható.
Hatvan tájegység jelenik meg az alkotáson
Tóth Anna a galgamentit készített két éve, idén – édesanyjával együtt – volt lehetőség a hímzésre. Ő a sióagárdit, míg szülője a sárközi motívumokat formálta anyagra.
Az első mező 670 munkaórát jelentett, de Anna azt mondta nem számolták össze a kész alkotásra fordított időt.
„Önmagunkkal szemben volt nagy elvárás, a legszebbet akartuk kihozni magunkból is. A második mezőt szinte rutinból folytattuk, egymást segítve, két hónapon át.”
Persze kérdezhetnénk, hogy miért nem géppel? A válasz pedig mondhatni roppant egyszerű. De éppen ettől a legemberibb…
„Mert itt az asszonyokra van szükség, akik szívüket lelküket belehímezték. Ez adja a kelme lelkét.”
Édesanyja 84 évesen úgy fogalmazott, fiatal lány korában kezdett el hímezni, de ez volt a legnehezebb felkérése.
„Átszőtt vastag bársony anyagra dolgoztunk, ezt nem lehetett úgy megfogni, mint egy könnyű anyagot. Meg kellett tanulnunk hogyan tudjuk elvégezni a feladatot. Szakmailag egy nagy kihívás volt nekünk is.”
Mint elmesélte, látták egymás munkáját és szerinte lesz egy ünnepélyes avatója a díszfüggönynek, talán karácsony tájékán.
„A lányom hímez. Fiú unokám van, ő nem – szomorodik el kicsit a szépkorú asszony eddig mosolytól kicsattanó hangja – de a lányom, még nagyon sokáig fog hímezni…!
Beleszőtték sorsukat
A csodás alkotás sok asszony keze munkáját, meggörnyedt hátát, remegő ujjait láttatja. Elfáradt tekintetek, hosszú, kimerítő éjszakák munkaóráit.
De Annának és családjának, ennél sokkal többet. Valóban a sorsukat. Hiszen az egyik legerősebb támaszuk volt édesapja. Aki velük együtt örült, drukkolt, sőt még szakmailag is segítette őket egy-egy öltéstechnikával…
De a sors most mást írt elő..
S ha a díszbemutatón már nem is lehet ott Annával és édesanyjával, az égi közönség soraiból biztosan büszkén mosolyog rájuk. Hiszen ez a függöny az élet maga…
(fotó: beküldött képek)
