A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt augusztusban jelentősen csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű teljesítményét. A kieső áramtermelést nappal nagyrészt pótolták a napelemek, napnyugta után azonban Magyarország fokozottan importra szorult.
A paksi teljesítménycsökkentés idején a napelemek napközben érdemben ellensúlyozták a kiesést. Estére azonban a termelésük visszaesett, miközben a hőség miatt magas maradt az áramfogyasztás. A rendszer sérülékenységét főként az energiatárolók, a szélerőművek és a megfelelő hálózati fejlesztések hiánya okozta.
Sipos Vera, a Green Policy Center klímapolitikai tanácsadója szerint nagyobb ipari és lakossági tárolókapacitásra, több szélerőműre, okosmérőkre és a fogyasztás rugalmasabb időzítésére lenne szükség. A tervek között 2030-ra 3000 megawattnyi áramtároló-kapacitás és a szélerőművek teljesítményének 4000 megawattra növelése szerepel.
Hosszabb távon a paksi blokkok hűtését is kevésbé kellene függővé tenni a Duna vízállásától és hőmérsékletétől. A nyári helyzet arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, rugalmasabb energiarendszer kiépítése már nemcsak környezetvédelmi, hanem ellátásbiztonsági kérdés is.
Forrás: Másfélfok
Fotó: illusztráció (Canva előfizetés)
