Tündérek, szerelem és háború? Hát persze, hogy minderre igent mondtam és amikor megláttam a könyvesbolt polcán a Tüskék és rózsák udvarát, nem hagyhattam ott.
Minden egy vadászattal kezdődik
Feyre, a hősnő, egy nagyszerű vadász, aki saját maga gondoskodik az elszegényedett családjáról. Egy vadászat során egy különleges farkassal találkozik, akiről egyből tudja: tündér. A fékevesztett gyűlölet miatt megöli, viszont nem tudja, hogy az egyezség miatt amiért megölte a tündért, egy másik rendelkezhet vele. Így megjelenik Tamlin, a Tavasz udvarának főtündére, aki elviszi a lányt a határon túlra, a tündérek birodalmába, ahol Feyre lesz az egyetlen erőtlen, különleges képességek nélküli ember, aki éppen ezért minden pillanatban a túlélésért aggódik.
Erős karakter a női főszereplő
A könyv A Szépség és a szörnyeteg egy különleges átdolgozása. Sarah J. Maas iszonyú jó háttérvilágot épített fel a műben. A tündérek és az emberek rivalizálása adja az alapot, és az egyezség, ami alapján 500 éve viszonylagos béke honol a világon, és a két faj külön területen lakik. Az ebből adódó konfliktusok, és a több száz évig élő, és különleges képességekkel bíró tündérek jellemzése, leírása is átlagon felüli volt. Maas leírásai kapcsán tényleg úgy éreztem, hogy ismerem a tündéreket, és a háttérvilágot is sikerült zseniálisan bemutatnia. Feyre iszonyúan erős és bátor, nem riad meg semmitől, a céljai elérése érdekében pedig bármire képes. Gondolhatjátok, hogy ha egy ennyire erős hősnő van, akkor még izgalmasabb lehet a romantikus szál. Nos, tényleg az lett. Tamlin, a főtündér zseniális karakter, az a megsebzett, marcona típus, aki próbál mindig jó lenni, de nem mindig sikerül neki, és aki ha egyszer megnyílik valakinek, lehetetlen nem imádni őt minden egyes pillanatban. A közös jeleneteik tüzesek, forróak voltak, de bőven lehetett volna belőlük több is.
A mellékszereplők is a szívünkhöz nőnek
A könyv második felében iszonyúan izgalmas fejezetek jöttek, és olyan zseniálisan megírt szereplők, akiket nem lehetett nem imádni. Amarantha annyira gonosz és aljas volt, hogy pont ezért kedveltem, és a motivációi is érthetőek voltak. Rhysand pedig olyan zseniálisan klett megírva, hogy naná, hogy a sztori nem egy pontján én is elkezdtem neki drukkolni Tamlin ellenében. Amit pedig még imádtam a sztori második felében, hogy Lucient, Tamlin legjobb barátját is más színben tüntette fel, Lucien háttértörténete pedig olyan szomorú volt, de ez is csak még jobban lefestette a tündéreket.
Aki egy profin megírt és szerethető fantasy történetet keres, bátran csapjon le a Tüskék és rózsák udvarára.
Kép: regenyvilag.blog.hu
