Miután a világjárvány alapjaiban forgatta fel a munkavégzés helyéről, a munkáról és a munkavállalókról alkotott elképzeléseket, hatásai hosszú távon új kihívások elé állítják a cégvezetőket.
Ahol a munkavállalók bevonásával hozzák meg a legfontosabb szervezeti döntéseket, ott nyolcvan százalékkal nagyobb a dolgozók cég iránti elköteleződése, és hatvan százalékkal nagyobb arányban képesek hatékonyan reagálni a változásokra – derül ki a Deloitte Globális Humán Erőforrás Trendek 2023 kutatásából.
Azok a szervezetek, amelyek toborzási és tehetségmenedzsment stratégiájukat nem a hagyományos munkaerőpiacra szabják, olyan készségekhez és tudáshoz férhetnek hozzá, amelyek felgyorsíthatják a vállalati növekedést, az innovációt és az agilitást.
Kiderült, hogy a munkakörökön alapuló munkaszervezés korlátozhatja a cégek megújulását, emellett a munkavállalók fejlődési és karrierlehetőségeit is. A felmérésben az idén először munkavállalókat is megkérdeztek. A válaszadók kilencvenöt százaléka szerint a vezetői képességek és a hatékonyság kiemelkedő tényezők egy vállalat sikere szempontjából, azonban csak huszonhárom százalékuk válaszolta azt, hogy a vezetője rendelkezik a szükséges képességekkel.
A problémára a kompetencia alapú munkaszervezésre áttérés jelenthet megoldást, amellyel a szervezetek hatékonyabban szabadítják fel a munkaerőben rejlő teljes potenciált, és a munkavállalók jobb fejlődési, valamint karrierlehetőségekkel rendelkezhetnek.
A magyarországi adatokat is magában foglaló Kelet-Közép-Európára fókuszáló régiós felmérés szerint a vezetők kilencvenöt százaléka kiemelten fontosnak tekinti a munkaszervezés teljes újragondolását, és csak húsz százalék véli úgy, hogy szervezetük készen áll a kihívás kezelésére.
