A feltámadás napja. A keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe. Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap.

Március 22. és április 25. között lehet

Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni.

A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.

"A felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik népszokás szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval."

Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány is. A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük. A

Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában.

Hagyományos ételek: Nagycsütörtökön: paraj, egyéb zöld színű étel. Nagypénteken: tojás és hal. Nagyszombaton: estig tart a böjt, nem szabad húst enni, napközben kalács, este sonka, tojás, friss zöldségekkel. Húsvétvasárnap: sült bárány. Húsvéthétfőn: a locsolkodóknak sonka, piros tojás, aprósütemények és mértékkel kínált ital.

(forrás: wik/fotó: illusztráció, pixabay.com)