Kezdőlap HAZÁNK Hazánk - Gazdaság

Így gondolkodnak a munkavállalók a mesterséges intelligenciáról

A fiatalok 40 százaléka látja úgy, hogy segítené munkáját a mesterséges intelligencia.

Az egyik állásportál felmérése szerint a munkavállalók 12 százaléka már használja a technológiát, ami nagyobb arányban jellemző a fiatalokra, a felsőfokú végzettségűekre és a Budapesten élőkre. Túlnyomó többségük a ChatGPT-t vette igénybe, a férfiak nagyobb arányban, mint a nők.  

A kutatás rámutatott arra is, hogy a 18-29 évesek negyede alkalmazta már a ChatGPT-t, a 40 év feletti korosztályokban ez az arány mindössze 5 százalék körüli volt. Mint kiderült, a munkavállalók többnyire segítségként tekintenek a mesterséges intelligenciára: a megkérdezettek 40 százaléka szerint hatékonyabbá teheti a mindennapi feladatok ellátását, ugyanakkor a válaszadók mintegy 23 százalékának fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia vagy gépi tanulás érintheti a munkáját is.

A fiatalok és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nemcsak a használatban, hanem a kritikus hozzáállásban is élen járnak. Ebben a csoportban minden harmadik munkavállaló aggódik amiatt, hogy a munkáját érintheti a mesterséges intelligencia elterjedése. Ami az álláskeresést illeti, motivációs levél megírásához a válaszadók 4 százaléka hívta segítségül a technológiát, 8 százalék az önéletrajzát íratta meg a szoftverrel, 53 százalékuk viszont inkább elutasító ezekkel a megoldásokkal szemben. 

A közlemény szerint megkérdezettek 26 százalékának vannak kétségei abban, hogy a mesterséges intelligencia jelentheti a megoldást a jelöltek kiválasztásában. A munkavállalók legfőbb félelme abból fakad, hogy megszűnnek a szubjektív döntések, az empátia, a szimpátia, a személyes benyomások, illetve embertelenné válik a megítélés.  

A Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója szerint a mesterséges intelligencia mindinkább beépül a munkafolyamatokba, de nem az emberi munkaerő helyére, hanem annak kiegészítésére szolgál. A technológia nem magát a munkakört váltja fel az ember rovására, hanem átvesz olyan részfeladatokat, amelyekkel kapacitást szabadítanak fel a munkavállalók számára – fogalmazott Tüzes Imre. 

A reprezentatív felmérés idén tavasszal készült ezer magyarországi, 18-65 éves munkavállaló megkérdezésével.