Sivatagi por érkezett a Kárpát-medence fölé a hétvégén. Az ország egyes részein a magasszintű felhőzet a por hatására jobban szűrte a napsütést, mint ahogyan azt korábban várták, sőt kisebb körzetekben a vastagabb felhőzet akár teljesen el is takarta a napot.
Milyen hatással van ez ránk a hétköznapokban?
A szaharai sivatagban szálló por negatív hatásai a levegőminőség romlásával járnak. Ennek főként közvetlen egészségügyi hatásai vannak, például légúti problémák és a nyálkahártya irritációja. Az intenzív koncentráció megnehezítheti egyes emberek légzését, és szorongást is okozhat.
Ha ez a jelenség magas koncentrációban fordul elő, ajánlatos a lehető legkevesebbet kimenni, és mindig viseljen maszkot, hogy elkerülje ezen részecskék belélegzését. Javasoljuk, hogy kerülje a szabadban végzett fizikai aktivitást. A belső terekben fontos az ablakok zárva tartása.
Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a Szaharából származó por inváziójához kapcsolódó ködös eseményeknek is van ezüst bélése. Ásványi só- és fémtartalma természetes trágyaként szolgál a mezőgazdaságban és a halászatban azokon a területeken, ahol ezek a részecskék lerakódnak.
Globálisan milyen hatással van ez ránk?
Az 1800-as évek közepe óta 55 százalékkal nőtt a légkörbe kerülő sivatagi por mennyisége, egy új kutatás szerint ez némiképp ellensúlyozta a felmelegedést.
A Nature Reviews Earth and Environment folyóiratban publikált számítások szerint az elmúlt közel 200 év alatt tapasztalt 55 százalékos pormennyiség-növekedése miatt akár 8 százalékkal is kevesebbet érzékelhettünk a felmelegedésből. A számítások azt mutatták, ha ez a pormennyiség-növekedés megállna, esetleg csökkenni kezdene, akkor a felmelegedésből is hirtelen többet érezhetnénk meg.
Miben rejlik a légköri por e hűtő hatása? Maga a por számos folyamatot, pl. felhőképződést, kisugárzást, besugárzást, sőt, a szén-dioxid megkötésében létfontosságú tengeri élővilágot is befolyásolja. Mindezeket összesítve a kutatók arra jutottak, a végeredmény negatív, vagyis kis mértékben hűti a bolygónk felszínét a légköri por. A klímamodellekből azonban hiányzik ez a hatás, hisz eddig nem ismerték fel, vagyis a jövőre vonatkozó előrejelzésekbe sem számították bele. „A megnövekedett pormennyiség nem járt túl nagy hűtő hatással, vagyis a klímamodellek még igen közel járnak a valósághoz, azonban az eredményeink szerint pusztán az üvegházgázok nagyobb felmelegedést okoznának, mint azt a jelenlegi modellek mutatják” – magyarázta Jasper Kok, a kutatás vezetője.
A légköri por ugyan nőtt a 19. századtól kezdve, ám a növekedés nem volt egyenletes, hol több, hol kevesebb jutott a légkörbe. Ezt a jelenséget is számtalan tényező befolyásolja, köztük az emberi tevékenység is, így nem nagyon lehet előrejelezni, hogy mennyi légköri porral számolhatunk a következő évtizedekben. Bár a por hatása csak egészen kicsiny, most pont ott tartunk a felmelegedéssel, ahol ez a nagyon kevéske, kevesebb mint tizedfoknyi hatás is igen fontos lehet. A klímamodellek közel pontosak, ám a mostani felfedezéssel még pontosabbá tehetők, ez pedig jobb tervezést és a klímacélok jobb elérését teszi lehetővé.
Kép: NASA
