Szuper kiránduló- és fürdőhely a Garda-tó, de nyáron, főszezonban bizony nem éppen a legkényelmesebb választás, hiszen nagy lehet a tumultus. Egészen közel járunk, mindössze 15 percnyi autóútra Riva di Gardától, vagyis a tó északi csücskétől, mégis a tennói tónál sokkal visszafogottabb a kirándulók, látogatók száma. Ez pedig tökéletes lehetőség mindazoknak, akik jobban kedvelik az intimebb, kevésbé frekventált helyeket.
A trentinói tavak zöme glaciális eredetű, de a Lago di Tenno azért is speciális, mert egészen „fiatal” szereplő: 1100 körül egy földcsuszamlás következtében alakult ki, mivel elzáródott a patak folyása és feldúsult a víztömeg. Tengerszint feletti magassága 570 méter, formája majdnem tökéletes kör, smaragdszín erdőkkel borított hegyek ölelik körül.
Van, aki nyári türkiz színe miatt „Lago Azzurrónak” (kék tó) hívja, de könnyen megtréfálhatja őt a víztömeg, mivel ahogy változik az őt körülzáró erdő színe a lombozattal, úgy reagál rá maga a tó is. Palackzöldtől az egészen türkizig módosul, és ha haragosabb az időjárás, akkor ő is „bepipul” és jócskán besötétedik.
Külön érdekesség még a kis földpötty, vagyis sziget ami a tóban található, magas fákkal, vegetációval, illetve apró társa, ami csak csapadékmentes időszakban bukkan elő.
Ha itt járunk, érdemes a természetjárás és mártózás, netán SUP-ozás után felkeresni a névadó Tennót, a középkori városkát is. Az 1200-as évekből itt ragadt település szűk, macskaköves utcái igazán hangulatosak, nem véletlen, hogy festők, írók húzódnak ide a világ zaja elől alkotni.
