A medvehagyma márciustól gyakorlatilag egész tavasszal szabadon és ingyen szedhető Magyarországon. A szedéshez viszont két dolgot észben kell tartanod: az egyik, hogy naponta maximum két kiló szedhető belőle (ez lehet, hogy elsőre kevésnek hangzik, de a valóságban rengeteg), a kereskedelmi célú gyűjtés viszont engedélyhez kötött. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a medvehagyma kísértetiesen hasonlít a májusi gyöngyvirágra és van összecsengés az őszi kikericcsel is, ezek viszont emberi fogyasztásra alkalmatlan, ráadásul mérgező növények és sajnos hasonló területet szeretnek (pl savas talaj), mint a medvehagyma, más néven sási-hagyma.
Nagyfokú odafigyelés szükségeltetik, hogy meg tudjuk különböztetni a medvehagymát az említett növényektől, de mindenképp sorvezető lehet az intenzív fokhagymaillat, ha megdörzsölgetjük a leveleket, megtörjük a száracskákat vagy egyáltalán, ha egy lelőhely közelében járunk.
A természetes hazai medvehagyma-állomány védelméért érdemes egy-egy tőről csak a levelek felét leszedni, így a hagyma virágozhat, és a magok elszórása is biztosított marad. Leginkább a Mecsekben és a Gerecsében terem vadon, ezeken a helyeken válnak tavaszra fokhagymaillatúvá az erdők. Fontos, hogy minél korábban szedjük, annál intenzívebb az íze, annál több benne a vitamin, ásványi anyag, amikor már közel a virágzás, sőt, el is érkezik, akkor már csitulnak az aromák.
De mi köze van magyarul a medvékhez? Nos, a barnamedvék (és mellesleg a vaddisznók is) szeretik megenni a hagymáját, szívesen kutatnak, ásnak érte.
Ha nem vagyunk biztosak magunkban a szedés után, kérjünk segítséget például egy közeli piacon.
Az egyik legjobb dolog, ami készülhet belőle:
MEDVEHAGYMÁS PESTO
Hozzávalók 4 adaghoz:
- 10 dkg medvehagyma
- 2 marék dió
- 5 dkg kemény, sós sajt
- ízlés szerint só
- 1 dl olívaolaj
Elkészítés:
A medvehagymát nagyobb darabokban tesszük az aprítóba vagy a mozsárba, és a többi alapanyaggal együtt simára dolgozzuk.
