Ausztrália flórája és faunája földtörténeti kuriózumok sokaságát rejti a kontinens elzártsága és különutas mivolta miatt. Egy állatfaj azonban még Ausztrália különleges élővilágától is elkülönülve él mindössze egyetlen szigeten Nyugat-Ausztrália partjaitól nem messze.

Perth városától (útvonaltól függően) 40-50 kilométerre nyugatra, az Indiai-óceánon található Rottnest szigete. Őslakos, aboriginal nevén Wadjemupot komppal érjük el a szárazföldtől, világhírre pedig egy rendkívül aranyos ábrázatú állatfaj révén tett szert: ők a quokkák.

Nem patkány: kurtafarkú kenguru

A magyar neve kurtafarkú, avagy rövidfarkú kenguru (Setonix brachyurus), de quokkának nevezzük magyar nyelven is. Ő az egyetlen képviselője a kengurufélék (Macropodidae) családjába tartozó faj Setonix nemének. 40-55 centiméteres a kisállat testhossza, további 25-30 centiméter a farka. 2,5 kilogrammostól 5 kilósig terjedhet a súlya.

Amikor a holland hódítók az 1860-as években felfedezték, „macskaméretű patkányféleként” írták le, élőhelyét ezért nevezték el Rottnest, azaz Patkány-szigetnek. A kontinensen, Nyugat-Ausztráliában is fellelhetők a quokkák, de az 1960-as évekre majdnem teljesen eltűnt a populáció. Az utóbbi évtizedekben erősödött meg ismét a quokkák jelenléte Perth környékén, de a legfőbb élőhelye Rottnest és Bald szigetei.

Cuki, de nem játék

A quokkák híresek barátságosságukról, aminek oka, hogy nincsen természetes ellensége a szigeteken. A Rottnestre nagy számban miatt érkező turistáknak azonban tudniuk kell, hogy ők vadállatok, amelyek haraphatnak, és gyakran hordoznak fertőző betegségeket, többek között szalmonellát. Az állatok biztonsága érdekében 300 ausztrál dolláros bírságot szabnak ki arra, aki megpróbál megfogni egy quokkát.

Szelfimánia

A quokkák persze az internetet is meghódították, emiatt célirányosan érkeznek miattuk a turisták az élőhelyükre. Az állatvédők azt kérik, hogy ha mindenképpen szeretnénk közös szelfit egy quokkával, egyszerűen csak üljünk nyugodtan, türelem, oda fognak jönni hozzánk. A fotó megengedett, de a kis állatok összefogdosása nem. Egyébként a kis vadállatok, ha megijednek, az emberbe mélyeszthetik a karmaikat, és haraphatnak is – aminek tetanuszinjekció a vége.

Honnan a kedves, mosolyszerű ábrázat?

Senki sem tudja pontosan, hogy miért tűnik olyannak az arckifejezésük, mintha mosolyognának. Egy elmélet szerint ez segít nekik megőrizni a hidegvérüket. Az biztos, hogy megijeszteni ezzel nem tudják a homo sapiens példányait.