Megtartotta idei első ülését a Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság, melyet konferencia követett a Tolnai Művelődési Házban. A Tolna Megyei Szabadművelődési és Népfőiskolai Társaság által szervezett eseményen mintegy huszonöt településről több mint ötvenen vettek részt, többen a vármegyén kívülről érkeztek.

A rendezvény a helyi értékek szerepét mutatta be a települési közösségek életében és számos jó gyakorlatot is megismerhettek a jelenlévők például az értékek gondozásáról, népszerűsítéséről, a fiatalok bevonásáról, a hagyományok megéléséről. 

34 javaslat a bizottság asztalán

Mindez 9 településről érkezett. Ezek közül öt érték lett része a vármegyei értéktárnak, mely jelenleg 479 értéket számlál.  

Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba: 

Dr. Földvári József munkássága, Attala  
Az attalai származású büntetőjogász 1951 és 1996 között a korabeli Pécsi  Tudományegyetem, majd az 1982-ben megalakuló Janus Pannonius Tudományegyetem oktatója, 1968-tól professzora volt, egyike az akkori büntető törvénykönyv megalkotóinak. Évtizedeken át a Büntetőjogi Tanszék vezetője. Az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja 1974-75-ben. Három ciklusban az egyetem rektora, 1975-től 1984-ig. Rektori időszakára esik az akkor egy karral rendelkező pécsi egyetem első integrációs szakasza. 1996-ban sokéves oktatói munkásságáért, kimagasló tudományos teljesítményéért, rektorként végzett egyetemszervező tevékenységéért Professor Emeritus címet kapott. 

Természeti környezet kategóriában került az Értéktárba: 

Temetői vadgesztenye fasor, Madocsa 
Tolna vármegyei szinten egyedülállónak tekinthető a madocsai temetőben található vadgesztenye fasor. A tájértékként pompázó 131 egyedből álló kettős fasor a temető két bejáratától indul az út mellett és tart egészen a déli oldalig. Kijelenthető, hogy a vadgesztenye fasor eszmei, esztétikai és egyedi természeti értéket képvisel.  

Turizmus és vendéglátás kategóriában került az Értéktárba: 

Bodor Árpád tengelici pedagógus élete és munkássága 
A tanítványainak nyújtott ismereteken és élményeken túl hamar szélesebb körben is ismertté vált tevékenysége. A természetjárást és a szűkebb-tágabb környezet felfedezését szorgalmazta. Elsősorban Tolna vármegye lakosságának, de a távolabbról érkezőknek is a szabadidő hasznos eltöltése által mind bővebb ismeretszerzési lehetőséget kínált. Fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy a lakosok és a látogatók figyelmét felhívja a környezetükben (elsősorban Tolnában) fellelhető természeti és ember alkotta értékek jóságára, szépségére, s védelmére. 

Épített környezet kategóriában került az Értéktárba: 

Városháza, Tolna 
A Tolnai Városháza a település legikonikusabb építménye. A régi községháza, amely még a selyemfonoda közelében volt, 1844-ben leégett. A helyreállított épület azonban a népesség növekedésével a növekvő feladatok ellátására a XX. század elejére kicsinek bizonyult, igy már nem felelt meg a község ügyeinek intézésére. 1905. július 3-án kezdték meg az építkezést és 14 hónap alatt el is készült az új eklektikus községháza, amely ma is teljesíti feladatát. A volt uradalmi vendéglátóhely, ill. szálloda helyén Nahm József tervezte és építtette meg.  

Rozmaringos udvarház, Dunaföldvár  
A ház történetileg, építészetileg és néprajzilag is igen jelentős, az egykori vár területén álló,1800-as években épített, többfunkciós barokk épület, a hosszan elnyúló Templom utca jellegzetes iparosháza. A város egyik legrégibb utcájában áll, közelében található a Ferences templom – egykor a város szíve – melynek környéke a jómódú és művelt polgárok kedvenc lakóhelye volt.  Az épület a jelenlegi tulajdonosnak köszönhetően eredeti állapotában megőrződött, s általa egy életforma emléke is, mely oly jellegzetesen dunaföldvári.  Építtetője Cservenkai Csernyánszky Imre, bánáti kikeresztelkedett zsidó volt.