Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Bár életmódját és viselkedését tekintve fecskeszerű, nem fecske, valójában nem énekesmadár, hanem a kolibrikkel áll közvetlen rokonságban.

Két éve madártani szenzációnak számított, hogy két városban, Hódmezővásárhelyen és Debrecenben is sikeresen költött a hihetetlen érdekes és egzotikus madárfaj, a havasi sarlósfecske. Tavaly már Szegeden is volt bizonyított adat róla, így óvatosan lehetett bizakodni, hogy új fecskefajjal bővül a hazai madárfauna.
Örömteli, hogy mára biztosabbnak látszik a tény, hiszen már hetekkel ezelőtt mindegyik helyen megjelentek, a remélhetőleg sikeresen költő egyedek, írta meg a tényt közösségi oldalán az MME Csongrád megyei csoportja.
A sarlósfecskék a világ legtöbbet és leggyorsabban repülő madarai. Leghihetetlenebb érdekessége ennek a fajcsaládnak, hogy kizárólag levegőben táplálkoznak, alszanak, párzanak és az ott talált anyagokból építik fészküket is, amit nyálukkal ragasztanak össze. Csak a költési időszakban érint szilárd felszínt a lábuk, amikor a magas sziklafalak vagy épületek hasadékában, erdőszéli faóriások törzsének felső részén lévő harkályodúkban költenek.
Érdekesség, hogy bár életmódjukat és viselkedésüket tekintve fecskeszerűek (és magyar nevük is ez), a csoport közel száz faja nemhogy nem fecske, valójában nem is énekesmadár, a kolibrikkel állnak közvetlen rokonságban.
A tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak. De nem csak a fészkek védelme segítség számukra, sárgyűjtő helyeket kell kialakítani, hogy szárazság esetén segíthessük őket. A partifecskék költőhelyét is védelem illeti, sok helyen az önkormányzatok közreműködésével lépnek a madárvédők. A sokak által szeretett fecskék augusztus végén, szeptember elején kezdenek gyülekezni és a Kisasszony búcsúztatja őket, a néphagyomány szerint. A klímaváltozás a madarakra is hatással van, legrosszabb esetben a fiókák éhezhetnek az eltolódó rovarrajzások miatt.