Cikkünk frissítése óta eltelt 8 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Szekszárdon is felidézték a múltat, a belvárosban, a Béla király téren generációk követték figyelemmel az ünnepi megemlékezést. 

1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival („egyenlőség, szabadság, testvériség”). 

Megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat

Célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.

A „Pilvax-kör” (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát.


Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak.

Így született meg a sajtószabadság

Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Szekszárdon…

Beszédet mondott Gyurkovics János, Szekszárd Megyei Jogú Város alpolgármestere, majd a Szekszárdi Garay János Általános Iskola tanulóinak „Márciusi hangok, jelképek, színek” című műsorát tekinthették meg az egybegyűltek. A diákokat Hegedűs Emőke, Bali Ervinné, Pekari Bernadett, valamint Siklósi Krisztián készítette fel. Egyházi áldást Fodor Péter baptista lelkipásztor mondott, közreműködött az Alisca Brass Band és a Tolna Vármegyei Nemzetőr Egyesület.

(fotó: Babits Mihály Kulturális Központ)