A pipacs vidámmá varázsolja a környezetét. Szekszárdon és perem területein számtalan helyen látható. Bohókás mozgásával hajlik arra, amerre a szél lengeti. Üde színe pedig messziről láttatja magát. A klasszikus piros mellett vannak halványabb színnel megáldotta, de kétségtelenül a piros az első, ami az eszünkbe jut a szó hallatán.

Elfoglalja a környéket

A pipacsot a vadvirágok királynőjének is nevezik. Kerti növénynek ma már ritkán ültetik, pedig több dísznövényként nemesített változata létezik. A többnyire vörös, narancssárga díszpipacs önmagát szaporítja, terméséből a szél hordja szét a magokat, ezért ha kertünk napos részébe ültetjük, számolnunk kell azzal, hogy a növény egyre nagyobb területet foglal el. A búzatáblák szélén a mezei szarkalábbal és a búzavirággal együtt ma is tömegesen terem.

Szimbolikával bíró virág

A brit nemzetközösség országaiban a pipacs az Emlékezés Napjának szimbóluma. A pipacs a vérrel áztatott harcmezőket jelképezi, a kiontott vér szimbóluma, a keresztény irodalomban elterjedt felfogás szerint a keresztre feszített Krisztus véréből sarjadt ki.

A görög mitológiában Déméter Istennő szent növénye a búzavirág és a pipacs. Ő a földművelés és a termékenység istennője, segítségével hozott termést minden növény, ő érlelte mosolygósra a gyümölcsöket. Gyakran ábrázolják pipaccsal.
Világi értelmezésben a pipacsot a heves, ám mulandó fellobbanás, bódulat szimbólumának tartják, rövid életű virágai miatt.
Más forrás szerint hatóanyagai miatt az álom, a boldog tudatlanság és a tehetetlenség szimbóluma. Néhány napos virágzása az élet rövidségére emlékeztet.

A pipacs, egyszerűen pipacs. Izgalmas múlttal, érdekes jelentéssel. Bájos megjelenésével maga a vidámság.