Kezdőlap HAZÁNK Hazánk - Gazdaság

Csak úgy kapkodnak a külföldi luxuséttermek ezért a magyar húsért

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Ha meghalljuk azt a szót galamb, legtöbbünknek valószínűleg nem valamilyen ínycsiklandozó falat jut eszébe. Pedig szakértők szerint egészséges és finom ételeket lehet készíteni a madarakból, mi több eleink rendszeresen fogyasztották is a húsukat. 

Levesben vagy akár sütve is páratlan lakoma, amit külföldön már felismertek, ezért például Dubajban és Németországban kifejezetten kapkodnak a magyar galambok után. Barabás János a Görbeházigalamb Tenyészcentrum galambásza szerint híres hazai séfek szintén kezdik felfedezni maguknak ezt az elfelejtett „alapanyagot”, az ágazat azonban még így is 30 éves lemaradásban van. 

Nemcsak finom, egészséges is

A 80-as években még volt kereslet a galambra, sokkal többen fogyasztották, mint most. Nem véletlen, hiszen rengeteg vasat, magnéziumot és egyéb fontos vitamint tartalmaz, amik más húsokban nem feltétlenül érhetőek el. A csirkével ellentétben vörös húsról beszélünk, és a keléstől a vágásig rövid idő telik el, írja az Agrárszektor. A tenyésztők célja, hogy ismét népszerűvé tegyék a terméket és az emberek ne idegenkedjenek a galambhús fogyasztásától. 

Galambot enni egyelőre drága mulatság

Mint fogalmaznak, a lehetőség óriási, a hiány azonban nagy. A fiatalabb generációkat abszolút nem érdekli a galambtenyésztés, az idősebbek pedig már nem bírják, nagyon sok telep maradt és áll is üresen. Ezzel együtt a galamb nem olcsó mulatság, feldolgozottságtól függően nagyjából 2500-3000 forintot kell fizetni darabjáért – ez körülbelül 45-50 dekát teszi ki. Szakértők szerint azért nincsen Magyarországon húsgalamb tenyésztés, mert az elmúlt 3 évtizedben nem sikerült fejlődni benne. 2018 decemberében azonban meghirdették a Szárnyaló gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programot, amely némi feltámadást jelenthet az ágazatnak. 

Itthon tartanák a hozzáadott értéket

A görbeházi tenyészet, felismerve a lehetőségeket, egy vágóhíd, illetve egy feldolgozóüzem és egy tízezer költőpáros telep megépítésén gondolkodik. Fontosnak tartják azt is, hogy a hozzáadott érték ne külföldre kerüljön, hanem Magyarországon maradjon. Ezt segítheti, hogy a gazdálkodók a 2022. január 15. és március 31. között beszerzett galambokra a korábbiakkal megegyező feltételekkel igényelhetnek támogatást, amelyre 50 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre.