Magyarországon a paprikát alapvetően három célból termesztik: friss fogyasztásra zárt térben (üvegházi és fólia alatti termesztés), szabadföldön tartósítási célra (mélyhűtött, konzervipar), illetve ételízesítéstő őrleménynek, fűszernek.

Kockázatos a paprika termesztés az országban 

Magyarország a szabadföldi paprikatermesztés északi határán van, ezért a termesztése kockázatos. Ha a tavaszi talaj menti fagyokkal is számolunk (május közepe), viszonylag rövid a tenyészidő, gyakori a légköri aszály, amit üzemi szinten még rendszeres öntözéssel is nehéz ellensúlyozni.

Az elmúlt időben növekedtek a termésátlagok

Kijelenthető, hogy a friss piaci minőségi elvárásoknak igazán csak a hajtatott paprika képes megfelelni, amelynek területe az utóbbi években kiegyensúlyozottnak mondható, ugyan a termőfelület kismértékben csökkent, de a termésátlagok növekedtek, aminek köszönhetően a megtermelt paprika mennyisége alapvetően nem változott.

A kertészek a paprikát a nehezen termeszthető, talaj és tápanyag iránt igényes növénynek tartják.

Minden zöldségfaj a jobb szerkezetű, könnyen felvehető tápanyagokkal rendelkező talajon fejlődik jobban, a különbség annyi, hogy a paprika rendkívül érzékeny a talaj szerkezeti és kémiai tulajdonságaira. Az étkezési paprika talajigényére vonatkozó szakirodalom és termesztői tapasztalatok meglehetősen egybecsengenek. A jó víz- és tápanyagmegtartó képességet, a levegőzöttséget a sikeres paprikatermesztés alapfeltételeinek tartják.

 

Kép: pixabay.com