Cikkünk frissítése óta eltelt 12 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Az, hogy a Facebook rengeteget veszített a jelentőségéből és értékéből, már mindenkinek világos, reméljük, Mark Zuckerbergnek is. A felület hírforrásként egyértelműen kevésbé meghatározó, mint korábban: 

az oly sok mindent megváltoztató 2016-ban még 42 százalék jelölte meg hírforrásként a Facebookot, mára ez a szám 28 százalékra csökkent. 

Az egyik erős indok jól ismert: a videóalapú tartalmak sokkal jobban működnek a fiatal fogyasztóknál, akik így inkább átpártoltak a Youtube és a TikTok felületeire. Érdekes még, hogy a Twitter eddig mintha megúszta volna azt az őrültködést, amibe Elon Musk belerángatta: a felület használata stabil maradt a legtöbb országban, míg a követőnek beharangozott Mastodon egyelőre megmaradt kisközösségi játszótérnek.

Még néhány tiktokos adat:
a 18-24 évesek közül 44 százalék használja a felületet (ebből 20 százalék fogyaszt rajta híreket is)
a legtöbben Ázsiában, Dél-Amerikában és Afrikában használnak TikTokot, a felület különösen népszerű Peruban (30 százalék), Thaiföldön (30 százalék) és Kenyában (29 százalék)
a TikTok, Snapchat és Insta felhasználói hírek esetén is jobban figyelnek az influenszerekre, mint a médiumokra vagy újságírókra – ez a trend ellentétben áll az olyan régi, idősebb közönség által használt platformokkal, mint a Facebook vagy a Twitter, ahol még mindig inkább a hivatalos híroldalakat követik az emberek
Már nem annyira akarunk fizetni a hírekért 
A jelentés szerint egyre kevésbé lelkesek az emberek, ha fizetniük kell a hírekért. 

20 ország válaszadói közül 39 százalék mondta azt, hogy az elmúlt évben vagy megszüntette, vagy átszervezte az előfizetéseit. 

Ennek ellenére a legtöbb országban stabilnak tűnnek a számok, köszönhetően a speckóbb csomagoknak vagy alacsonyabb áraknak. Az Egyesült Királyságban, Németországban vagy az USA-ban, azoknak a válaszadóknak a fele, akik nem fizetnek elő semmire, azt válaszolták, hogy semmi nem tudja meggyőzni őket arról, hogy fizessenek a hírekért.

Nem érdekli, nem hiszi el
A magyar helyzet elemézésben is hangsúlyos volt, mennyire nem bíznak az emberek a hírforrássokban, de az alacsony bizalmi index világszerte jellemző. 

Különösen feltűnő a helyzet 

Spanyolországban (2015 óta 34 pontot csökkent a bizalmi index),
az Egyesült Királyságban (27 pont csökkenés)
és Franciaországban (23 pont csökkenés).
Átlagosan tíz válaszódóból négyen mondták, hogy általában hisznek a legtöbb hírnek. 

A legjobban 

Finnország áll (69 százalék),
a legrosszabbul pedig Görögország  (19 százalék),
mi pedig nem sokkal előzve a görögöket utolsó előttiek vagyunk a listán (25 százalék).
Sokan kerülik is a híreket, összesen 36 százalék mondta, hogy néha vagy gyakran csekkol ki. A riport azt is említi, hogy a válaszadók jó része érzi a híreket ismétlődőnek vagy érzelmileg kizsigerelőnek.