Megkezdődött a korai és középérésű kajszifajták szedése, és mostantól várhatóan július végéig elérhető lesz a hazai kajszi a boltokban, piacokon. Hosszabb távon megsokszorozható lenne a termelés, de ahhoz megfelelő fajtaválasztára és korszerűbb technológiára lenne szükség.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképe szerin az idei hazai kajsziszezon rendkívül változatos képet mutat. Magyarországon jelenleg mintegy 5500 hektáron folyik kajszitermesztés, a termésmennyiség évről évre jelentősen ingadozik, általában 15–25 ezer tonna között alakul.
A legnagyobb termőtáj továbbra is Bács-Kiskun vármegye, ahol az alföldi sík területeken az ültetvények jelentős része 10 termőévből 6-7 évben számottevő fagykárt szenved. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében szintén komoly károkat regisztráltak. Ezzel szemben a folyamatosan erősödő Tolnai termőtájon idén jó termés várható. Hasonlóan jelentős különbségek figyelhetők a fajták és termőhely kölcsönhatását illetően a termésbiztonságban Somogyban, a Balaton-felvidéken, valamint a Pest vármegyei és budai termőtájakon is.
A hazai kajszitermesztés egyik legnagyobb problémája, hogy az ültetvények jelentős része ökológiailag kevésbé jó termőhelyre került, illetve sok esetben olyan fajták telepítése történt meg, amelyek nem illeszkednek a magyarországi klimatikus viszonyokhoz.
A korai és középérésű kajszifajták szedése már megkezdődött. A tartós hőség várhatóan gyorsítja az érést, ami a fajták érési idejének összetorlódását okozhatja, elsősorban a betakarítás megszervezését nehezítve.
A kajszi továbbra is az egyik legkedveltebb hazai gyümölcsfaj, mind a fogyasztók, mind a feldolgozóipar számára.
(forrás: NAK/fotó: illusztráció, pexels)
