Régóta téma a kutyások és kutyátlanok konfliktusa, a közösségi médiában gyakran olvashatunk sérelmekről, problémákról. A gazdikat leginkább két dolog miatt éri kritika, az egyik az állat ürülékének „tetthelyen” hagyása, a másik pedig a póráz, az eb feletti kontroll hiánya.
„A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről mindenkor köteles eltávolítani. Aki erről nem gondoskodik, köztisztasági szabálysértést követ el. (…) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni, valamint közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.” – olvasható a NÉBIH útmutatójában a felelős kutyatartás jogszabályi előírásaihoz.
A szabálysértés elkövetését félretéve, az együttélésnek vannak íratlan szabályai is, amelyeket az ember igyekszik betartani, hogy ne zavarja a többieket. Ezekhez hozzátartozik vagy legalábbis kellene, hogy hozzátartozzon az az alapvető igény, hogy a kutyapiszkot nem hagyjuk a járdán, a füvön, a parkban, összességében a közterületeken, hogy aztán a legközelebbi arrajáró keresztül sétáljon rajta, felmenőink pedig találgathatják, miért csuklanak egész nap. Gazdiként el sem tudom képzelni, hogy zacskó nélkül induljak el kutyát sétáltatni és úgy vélem ezzel sok állatbarát így van.
A másik nagy ütközési pont a két tábor között nem szagos, de legalább annyira bosszantó lehet azok számára, akik félnek a kutyáktól vagy bizalmatlanok az állatokkal szemben. Felelős állattartóként fontos észben tartanunk, hogy kiskedvencünket csak mi ismerjük igazán, a járókelők nem tudhatják, milyen a négylábú családtag természete, kit tűr meg maga körül vagy épp mi az, ami felbőszíti. Az ilyen jellegű konfliktust egészen könnyű elkerülni, akár póráz használatával, akár azzal, hogy magunkhoz hívjuk kedvencünket, ha valaki közeledik felénk.
Természetesen mindkét fél türelmére, együttműködésére és toleranciájára szükség van ahhoz, hogy békességben éljünk egymás mellett. Nincs baj azzal, ha valakinek van kutyája, ahogyan azzal sem, ha nincs. Amíg embertársainkat nem bántjuk a preferenciáinkkal, addig minden rendben van, törekedjünk tehát erre.
Kép: Zigmars Berzins képe a Pixabay -en.
